Magyarországon 20-25 ezer hektáron folyik biogazdálkodás. Ez más országokhoz képest kevés, elsősorban a kultúrán és az igényen múlik. Nagyon nagy az ellenállás a gazdák körében az új módszerekkel szemben. A magyar termelés növekedését elősegítette a kínálatnál nagyságrendekkel nagyobb európai kereslet. A biotermékek magyar vásárlói tájékozatlanok. A vegetáriánus élelmiszerek nem egyeznek a biotermékekkel. Az állampolgárok felvilágosítása állami feladat, a társadalmi szervezetek kampányai hatástalanok a nagy világcégekkel szemben.
    Nem vizsgálják a vegyszerek lebomlási folyamatait. Elszennyezik a vizet, a levegőt és az élelmiszereket is. Biotermékről csak néhány év múlva beszélhetünk, amikor a talaj már megtisztult. A vegyszermentes gazdálkodás működőképes, csak az átállási időszakban jelentkezik kisebb visszaesés a termelésben. Gazdaságosabb, a termékek jobban eladhatók. Az EU­csatlakozás előnyös a biotermelőknek.
    A Biokultúra Egyesület minősíti és rendszeresen ellenőrzi a termelőket és a termékeket, újabban a bioboltokat. Nemzetközi szinten folyik ezeknek a tanúsítványoknak a honosítása.

A biotermék növényi, állati eredetű élelmiszer. A termelés során szintetikusan előállított vegyszert nem használtak föl. Ehhez földjét át kell állítani bioművelésre. Ez 1-3 évbe tellik a talaj szennyezettségétől, a környezet állapotától függően. A minősített biogazdálkodás hazánkban is csak szigorú feltételek alapján folytatható a világszervezet (IFOAM) ajánlásai és az Európai Unió törvényei alapján. Amely terméket nem minősített az erre felhatalmazott szervezet, ott a "bio" szó használata tiltott.

A növényvédőszerek 5,6%-ban felelősek a rákbetegségekért. Amerikai kutatások arra az eredményre jutottak, hogy a környezetünkben mindenütt megtalálható rákkeltő anyagok hatását a növényvédőszerek, szermaradványok erősen fokozzák.
    A bioélelmiszerek átlagos ásványianyag-koncentrációja kb. kétszerese a vegyszeres gazdálkodásból származókénak.

A brit fogyasztók 25%-a vásárol bioterméket A vásárlók számának növekedését részben a szűk választék gátolja.
    A német háziasszonyok gyakrabban vásárolnak bioélelmiszereket. Így kívánnak védekezni az időnként fellépő világjárványok ellen, és immunrendszerüket is erősíteni akarják.
    A japán fogyasztóknak a természetes termékekhez való kötődése rendkívül erős. A japán törvények a biotáplálék teljes tisztaságát kívánják meg. Ez a földterület szűkössége miatt helyben nehezen megvalósítható.
    A francia mezőgazdasági miniszter az állami támogatások emelését helyezte kilátásba. Az átállási támogatások megnégyszereződnek, a fogyasztók igénye 20%­al nőtt.
    Az Európai Bizottság az ökogazdálkodás támogatására stratégiai tervet dolgozott ki. A stratégia fontosabb eleme a nyugdíjazási rendszer megváltoztatása és a logisztika javításával árcsökkentés.
    A Greenpeace vezetője kiemelte, hogy a környezetvédő csoportok és a bio-közösségek együttműködését fokozni kell. A fenntartható mezőgazdaság nem csak érdekes lehetőség vagy piaci rés, hanem ökológiai szükségszerűség.