Génpiszka Hálózat
*
 
Méhecske és génecske

Méhecske kibújt a kaptárból, körülnézett, aztán szárnyra kapott, hogy utána nézzen, hol nyílnak a legillatosabb virágok. A repcetábla felé vette az útját, ahol csábítóan nyitogatták apró szirmaikat a repcevirágok. Jól számított, az érett porzókból csak úgy szitált a virágpor. Épp csak meghempergozött a sárga porban, és nyílegyenesen visszarepült a kaptárba. Méhecske - amennyire ez egy méhecskétol telik - túláradó örömmel táncolt, hogy megmutassa, merre van a nektár és a virágpor forrása. Alkonyatra fáradtan tértek a kaptárba a dolgozók, és elégedetten tisztogatták magukról a virágpor maradékát, s a zsákmánnyal, amelynek nem jutott hely a lépsejtekben, pukkadásig tömték az éhes lárvák bendojét.

A méhésznek feltunt, hogy a lárvák kevesebbet esznek, de nem értette a dolgot. A környéken nem permeteztek, a kaptár népe is egészséges, a fiasítás mégis pusztul. A könyveket is hiába lapozgatta, nem talált bennük eligazítást. Aztán fehérköpenyes emberek jöttek, elvittek néhány élo és elpusztult lárvát, és homályosan kártérítésrol is szó esett. A mintákban a géntechnológiai központ megtalálta, amit keresett: a lárvák bélbaktériumaiba beépült a génmanipulált repce génje.


Ez az igaz mese az Ökotárs Alapítvány sajtótájékoztatóján hallottakról jutott eszembe, ahol Gyulai Iván, Móra Veronika és Petho Ágnes, a génmanipuláció veszélyeirol, a Géntechnológiai törvény hézagairól és azok befoltozásának lehetoségeirol beszélt. A génmanipulált termékek forgalmazói ugyanis szorgalmasan keresik a joghézagokat. Hogy-hogysem, több európai országba "véletlenül" bekerült a génmanipulált repce vetomagja, és a botrány csak akkor pattant ki, amikor a manipulált repcevirágok bimbója. Bulgáriában 20 000 hektáron (!) folytatnak szántóföldi kísérletet genetikailag módosított kukorica-vetomaggal. De akármilyen serények a multinacionális génmanipulálók, nem lehetnek olyan eredményesek, mint maga az élovilág, amely - mint tanmesénkbol kiderül -, sajnos, gyorsan megtalálta a maga hézagait. Bánja azóta is. Persze, nemcsak a "spontán" kísérletek bizonyítják ezt, hanem a laboratóriumi jegyzokönyvek is. Az amerikai természetvédelem jelképe, a danaiszlepke ragaszkodik kedvenc tápnövényéhez, és ha azt génmanipulált kukorica pollenjével porozzák be - ez a természetben is megeshet -, a rajta legelészo hernyók, bizony, károsodnak.

Mint Gyulai Iván, a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményezo Bizottság tagja elmondta, Magyarországon a laboratóriumi génmanupulációs kísérletekhez nem kell engedélyt kérni, és a "kísérleti kibocsátás"-hoz, azaz a génmanipulált növények kisparcellás termesztéséhez megkapható az engedély, ha betartanak bizonyos eloírásokat, például kello izolációs távolságot hagynak a génmanipulált növények körül. (Ha ezt Méhecske tudta volna.) Hazánkban is folynak ilyen kísérletek, de az üzemi termesztésre és a kereskedelmi forgalomba hozatalra csak néhány év múlva, a kísérleti parcellákon termesztett fajták elismertetése után várhatók az elso engedélykérelmek. Génmanipulált növények illegális kihelyezésérol az illetékeseknek nincs tudomása.

Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány munkatársa arról beszélt, hogy a Géntechnológiai törvény Magyarországon az FVM hatáskörébe tartozik, a KöM, illetoleg a Természetvédelmi Hivatal pedig adós a hatáskörébe utalt végrehajtási utasítással. Aggodalomra ad okot, hogy a törvény csak a génmanipulált termékek közvetlen hatásának vizsgálatát célozza meg, például azt, hogy egy totális gyomirtó szerrel szemben ellánállóvá tett növénynek nincs-e káros hatása a környezetre vagy a fogyasztóra. A környezetvédok a növény "bevezetése" elott arra is kíváncsiak lennének, milyen környezeti, ökológiai hatása van annak, hogy a növényirtó szert ezután az eddiginél sokkal szélesebb körben lehet (és bizonyára kell) alkalmazni. Petho Ágnes a Magyar Természetvédok Szövetségének képviseletében azt a nem alaptalan sejtést osztotta meg az újságírókkal, hogy a gm-növények bevezetése a genetikai homogenitást növeli mind a természetes élolénytársulásokban, mind a mesterséges növénykultúrákban. Várható a gm-gyomok megjelenése és kiszámíthatatlan terjedése, és romlik az élovilág evolúciós stabilitása.

A törvény elvben rendelkezik arról, hogy a kereskedelmi forgalomba kerülo készítményeken fel kell tüntetni, hogy tartalmaznak-e génmanipulált összetevot, ám a gyakorlatban lehetetlen ellenorizni a törvény eloírásainak végrehajtását. Az ellenorzéssel megbízott OÉTI egyébként se anyagilag, se muszerekkel nincs felkészülve az ilyen természetu rutinvizsgálatokra - mondta Móra Veronika.

Az említett aggodalmaktól vezérelve több zöld szervezet (Génpiszka Munkacsoport, Ökotárs Alapítvány, Egyetemes Létezés Természetvédo Egyesület, Magyar Természetvédok Szövetsége) levélben kért információt néhány nagy élelmiszergyártó illetoleg -forgalmazó cégtol (Nestlé, Unilever, Tesco, Spar, Julius Meinl, McDonalds, Lay's és mások) arról, hogy Magyarországon forgalmazott készítményeikben van-e genetikailag módosított összetevo - például szója. A válaszok alapján a cégeknek a génkezelt termékekkel kapcsolatos politikáját szeretnék megismertetni a fogyasztókkal. Most várják a válaszokat, remélve, hogy előbb érkeznek meg, mint a méhecskék a kaptárba.

BZ


Élet és Tudomány, 2000/25. szám


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

c/o ETK 1054 Bp. Vadász u. 29. genlist@zpok.hu