|
|
A Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok Egyezmény az 1883-as szabadalomra és kereskedelemre vonatkozó, Párizsi Egyezményen, az 1886-os szabadalomra vonatkozó Berne-i Egyezményen, valamint az amerikai szabadalmi törvényeken alapszik. Az Amerikai Szabadalmi Törvény 102-es cikkelye, ami az "elsô felismerést"-t határozza meg, a más országok által használt technológiákat és eljárásokat nem ismeri el elsô felismerésként. Az "elsô felismerésnek" két elôfeltételnek kell eleget tennie a szabadalmaztatáshoz: a szabadalmaztatni kívánt terméknek újnak kell lennie, azaz azelôtt nem ismerték a fogyasztók, illetve találmánynak kell lennie. Az USA törvénye rendszeresen figyelmen kívül hagyja elsô felismerést más országokban. Az 1952-es amerikai Szabadalmi Törvény 102-es paragrafusa az első felismerés érvényét kiterjeszti az USA-ra egyéb országokban pedig a kiadványokra. Más országokban nem érvényes az elsô felismerés! Mivel a szabadalom az új találmányokra vonatkozik, az elsô felismerés visszautasítása, el nem ismerése másutt, alkalmat ad arra, hogy a más országokban már létezô tudást levédjék. Ha egyszer szabadalmaztatva van, a lopott tudás a "szellemi tulajdon" védelme alatt áll. Ez a biokalózkodás alapja, azé a biokalózkodásé, amely a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogokat az USA szabadalmi törvényére építi, s ezért globális szinten jelentkezik.
A TUDÁS PRIVATIZÁLÁSA: VISSZA KELL VÁSÁROLNUNK AZT, AMI MÁR ELEVE A MIÉNK?
A Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok ellenfelei vitatják, hogy a "déli", szegény népek nyilvános "tulajdonában" lévô tudás privatizálása bekövetkezik. Továbbá az a tény, hogy a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok a szabadalom alkalmazását arra használja, hogy az élôlényeket (növények, állatok, stb.) üzleti alapokra helyezze és kisajátítsa, fontos erkölcsi és környezetvédelmi kérdéseket vet fel. Mialatt ezek a kérdések megfogalmazódnak, azalatt a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok egyre inkább elôtérbe kerültek, és rendkívül gyorsan a nemzetközi kereskedelem és gazdaság tartópillérévé váltak
A Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok azzal a veszéllyel járhatnak, hogy az óriáscégek aratják le azt, amit azoknak a népeknek kellene, akiktôl a tudást ellopták. Végül a "déli", szegény országok arra kényszerülhetnek, hogy ezektôl az óriáscégektôl vásárolják meg a drága biotechnológiai termékeket, melyeket a saját tudásukat alkalmazva fejlesztettek ki. Egy államnak sem szabadna elôsegíteni az eleve közkézben forgó tudást privatizálˇsˇt. Ráadásul, a szabadalom alkalmazása élôlények (növények, állatok, stb.) elüzletiesítésére és kisajátítására, erkölcsileg és környezetileg tarthatatlan alapokon nyugszik. "Úgy tűnik, hogy a nyugati nagyhatalmakat még mindig az a gyarmatosítási láz fűti, amely fel akar fedezni, le akar gyôzni és birtokolni akar mindent, minden társadalmat, minden kultúrát. A gyarmatok ma a belsô terekre terjednek ki, az életformák genetikus kódjaira, a mikróbáktól kezdve az állatokig, az embert is beleértve"(Vandana Shiva).
BEAVATKOZÁS MÁS ORSZÁGOK BELÜGYEIBE: A GÉPEZET MEGSZILÁRDÍTÁSA
Az USA hajthatatlan igyekszik érvényre juttatni ezt az egyezményt annak ellenére, hogy ez égbekiáltóan beleavatkozik más országok belügyeibe azzal, hogy arra kényszeríti őket, változtatassák meg a szellemi tulajdonra vonatkozó törvényeiket. Szintúgy égbekiáltó ellentmondásban áll más nemzetközi megállapodásokkal, melyek célja a természet és az ember tudásának megőrzése. A Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok nevében, az USA megvonta a 260 millió dolláros kereskedelmi támogatását addig, amíg Argentína a szellemi tulajdonjogra vonatkozó törvényhozása nem bizonyul szolgálatrakésznek---: hivatalos keresetet nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezettel karöltve India és Pakisztán ellen a gyógyszeripari és a mezőgazdasági vegyszer termékre vonatkozó nemzeti szabadalmi törvényeiket illetően, valamint azzal fenyegetőzik, hogy felfüggeszt 130 tudományos kísérletet. Lehet, hogy Dánia, Etiópia, Panama, Paraguay megfenyítése következik.
A TECHNOLÓGIA ÁTADÁSÁNAK MÍTOSZA
A Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogot az óriáscégek a "technológia átadás" eszközeként lobogtatják: más szavakkal, az "északi", gazdag térségek befektetései segítségével a "déli", szegény térség számára elérhetővé válnak a gazdasági fejlődéshez szükséges "elengedhetetlen" technológia. Ellenben, a valóságban egy csokorravaló óriáscég kezében van a világ szabadalmazott technológiájának a zöme, és a legtöbb ma zajló technológia átadás cégegyesítések formájában történik, nem pedig engedélyek formájában. Így, a szellemi tulajdonjogok egy hatalmasabb óriáscég birodalom megteremtését segíti elő ahelyett, hogy a "déli", szegény térség számára szélesebb hozzáférést biztosítanának az "északi", gazdag térségek technológiájához.
Ugyancsak kétes az a hiedelem, miszerint az erős szellemi tulajdonjogokra azért van szükség, mivel az a technológiai újítások legfőbb ösztönzőereje a "déli", szegény térségben. Számos újítás fordul elő a szellemi tulajdonjogok hiányában, beleértve a világ jelenlegi technológiai fellendülésének zömét. Nyilvánvaló, hogy számos állami célkitűzés mélyen befolyásolja a kutatásokat és a fejlesztéseket úgy, mint kutatás és fejlődés támogatása, adótartozások és más hasonló költségvetési intézkedések.
Az óriáscégek és az "északi", gazdag térségek államok azon nézetét, miszerint a szigorú szellemi tulajdonjogokkal rendelkező kormányrendszerek kellemesebb táptalajt nyújtanak a közvetlen külföldi befektetésekhez szintén meg kell kérdőjelezni: van-e összefüggés a szellemi tulajdonjogok és a befektetések között? A közvetlen külföldi befektetések fogékonyabbak a rövidtávú gazdasági változásokra, mint a hosszú távú állami irányításra, mint például a szellemi tulajdonjogok.
A SEATTLE-BE VEZETŐ ÚT: A KERESKEDELEMHEZ KAPCSOLÓDÓ SZELLEMI TULAJDONJOGOK KÖVETKEZŐ NAGY FELÜLVIZSGÁLÁSA
Gondolva arra is, hogy a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok összeegyeztethetők legyenek az olyan, a környezetre sokoldalúan kiterjedő egyezményekre is, mint az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye (CBD), és hogy arányossá tegye a szellemi tulajdonjogok kidolgozásának elfogulatlanságát, India beterjesztett egy felülvizsgálati javaslatot a Kereskedelmi Világszervezet következő ülésére. Indiát különösen sújtja a biokalózkodás és a biológiai terepkutatás (lásd a 9. fejezetet). Más fejlődő országok, Brazília, Costa Rica, Egyiptom, Honduras, Indonézia, Pakisztán és a Fülöp-szigetek támogatásával, India a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok Egyezmény 27. cikkely 3.(b) bekezdésének a felülvizsgalatát kérte. Ezen cikkely a sui generis szabály, mely lehetővé teszi a tagoknak, hogy kizárjanak bizonyos növényeket és állatokat a szabadalmazhatóság alól, kivéve a mikroorganizmusokat és a növények, illetve állatok feldolgozásával járó biológiai eljárásokat. További védelmet kér arra, hogy a származás földrajzi megjelölésének körébe beletartozzanak az olyan termékek, mint a basmati rizs, a különböző teafajták, a kézműves áruk és textilek, a fejlődő országok fő exporttermékei. A beadvány arra is javaslatot tesz, hogy tegyék kötelezővé, hogy a szabadalmaztatott technológia tulajdonosa közzétegye azt. India álláspontja az, hogy a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok nem a szabványok egyeztetéséről szólnak, sem a versenyképes kapcsolatok szabályozásáról, hanem a legkevesebb szellemi tulajdonjog létrehozásáról. Lépést tartva a Biológiai Sokféleség Egyezménnyel, India egy olyan nyelvezetet javasol a 29. Cikkelybe foglalni, amely megköveteli a biológiai forrásanyag és a származási ország világos megnevezését a szabadalom kérvény benyújtását illetően. Ennek remélhetőleg az lesz az eredménye, hogy a szabadalom kérvények ezen részei rendelkezésre állnak a nyilvánosság vizsgálódásai számára, amint bejegyezték a szabadalmat, és alkalmat nyújt az ellenérveket támasztó országoknak arra, hogy megvizsgálják a kérvényeket és időben jelezzék az igényeiket.
A Kereskedelmi Világszervezet tagjainak az Afrikai Csoportja igényt tart arra, hogy a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok egyezménye biztosítsa a hagyományos gazdálkodási eljárások fennmaradását, beleértve a farmerek ahhoz való jogait, hogy félrerakhassák a következő évre, illetve cserélhessék a vetőmagokat és eladhassák az abból származó termést; valamint biztosítsa az élelmiszerellátás szuverenitásához való jogot (31. cikkely). Az Afrikai Csoport osztja a más fejlődő országok érveit, arra vonatkozóan, hogy a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogokat össze kell egyeztetni a Biológiai Sokféleség Egyezménnyel és más nemzetközi egyezményekkel. A Biológiai Sokféleség Egyezmény célja az élővilág sokféleségétnek megvédelmezése, támogatni annak fenntartható alkalmazását, és biztosítani a haszon egyenlő arányú elosztását a tulajdonos és a felhasználó között. Sajnos, míg a Biológiai Sokféleség Megállapodási Egyezmény szuverenitást kínál a biológiai forrásokkal rendelkező országoknak (értsd: monopolizálás), a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogokkal a helyzet mintsem javult, mivel az lehetővé teszi a magáncégek számára ezen források szabadalmaztatását.
- GAIA, GRAIN, Vandana Shiva, BRIDGES Weekly Trade News