|
|
|
A genetikailag módosított szervezetekről szóló törvényhozás az EU-ban rendkívül összetett és folyamatosan változik. A módosítás párhuzamosan haladt a génmódosított szervezetek engedélyeztetésével. Ez a fejezet körvonalazza a törvényhozás lényegét, emellett betekintést nyújt az EU-ban található génmódosított termények jelenjébe.
A Európai Bizottság 1993-as a Növekedés, a Versenyképesség és Foglalkoztatás a Biotechnológiában c. Fehér Könyvében írják: "A biotechnológia a 21. Századnak a fenntartható fejlődés szempontjából az egyik legígéretesebb, legkritikusabb technológiájává fejlődött." Továbbá, a Bizottság "kutatásokat és fejlesztéseket támogatott illetve szabályozott keretekbe foglalta azokat." A versenyképesség tekintetében, az USA jelenlegi uralma megszólaltatja a vészharangot: "A bizottság a jelentős termékek és szabadalmazások innovációs tevékenységét tekintve, 1980-ban vezető pozícióban volt, 1990-re az USA 50 százalékkal több szabadalmat engedélyeztetett a Bizottságnál." Az Európai Szabadalmi Hivatalba érkezett legtöbb szabadalmi kérvényt amerikai cégek nyújtották be. |
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, az EU végrehajtó testülete. Az EU célkitűzések kezdeményezője és irányítója. Az ügyekek döntésében szerepet játszik az Európa Tanács és bár nem mindig, de az Európa Parlament is. Az Európai Bizottság politikai testülete 20 főbiztosból áll. Az Európai Bizottságot érő bírálatok: nem demokratikus; a főbiztosok kijelölése, jóllehet saját országukban megválasztott politikusok, és az Európa Parlament közösen elismerte őket, a közvetlenül nem választás útján történik; valamint átláthatatlan. A sokféle meghatalmazásukba beletartozik az is, hogy az Európai Bizottság az EU nevében tárgyalhat kereskedelmi és együttműködési megállapodásokról, például a Világkereskedelmi Szervezet létrehozásaiban (lásd a 6. fejezetet). |
TERMÉNY-ENGEDÉLYEZTETÉSI SZABÁLYZAT
Egy génmódosított termény forgalomba hozásához az kell, hogy egy EU tagállam (a 15 egyike) törvényjavaslatot terjesszen elő egy óriáscég érdekében. Példa: Nagy-Britannia beterjeszti a Monsanto-aktát az Európai Bizottság elé. Ekkor a Bizottság felülvizsgálja az aktát, amely egy tudományos bizottság által készített tudományos beszámolót is tartalmaz. Ha a Bizottság jóváhagyja, a tagállamok elé kerül benyújtásra, akik megszavazzák az engedély elfogadását vagy elutasítását. Csak egy egyhangú "nem" szavazat esetén utasítják el az engedélyt: ez igencsak valószínűtlen, mivel mindig egy tagállamnak kell beterjesztenie a kérelmet. Így hagyták jóvá a Novartis-féle Bt kukoricát, annak ellenére, hogy a 15-ből 13 ellene szavazott vagy tartózkodott.
A 90/220/EEC DIREKTÍVA
1996-ban, a 90/220/EEC direktíva volt az érvényben lévő "keretszabály", ami a genetikailag módosított szervezetek kísérleti kibocsátására, kereskedelmi forgalomba hozására, piaci előállítására terjedt ki. Egy másik direktíva a zárt rendszerű felhasználásról ( 90/129/EEC), ami pedig a genetikailag módosított szervezetek elkülönített, laboratóriumi környezetben való alkalmazását jelenti. A 90/220 nem adott kielégítő választ az egészségügyi, környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi problémákra. Ez ugyanis az ipar részéről egy hosszadalmas folyamat lenne. Emiatt, amikor az első génmódosított importtermékek megérkeztek, azonnal felülvizsgálták azokat.
A 90/220/EEC DIREKTÍVA FELÜLVIZSGÁLATA
A 90/220/EEC direktíva felülvizsgálata arra irányul, hogy egy termék kereskedelmi engedélyezésének demokratikus folyamatait, tudományos bizonyítékait fejlessze. Az is célja, hogy hét évre csökkentse a termékek engedélyezési időtartamát (szemben a határozatlan időtartammal). A 90/220-as direktíva felülvizsgálatára vonatkozó közleményt a génmódosított szója és kukorica engedélyezése után hozták nyilvánosságra. Jóllehet, ezekre a termékekre már az átdolgozott direktíva érvényes, a törvénybe iktatás még váratott magára. Ez különösen megdöbbentő, figyelembe véve, hogy a Novartis-féle bt kukoricát, a 15-ből 13 EU tag akarata ellenére engedélyezték.
Bár a felülvizsgálat pozitív kezdeményezés, az Európai Bizottság által, az Európa Parlament elé terjesztett törvényjavaslatot erősen bírálta az Európa Parlament Környezetvédelmi Bizottsága és más környezetvédelmi csoportok, mivel az nem terjed ki a felelősségvállalás kérdésére (polgári jogi felelősségvállalás a jövőben lehetséges, az ember egészségét és a környezetet ért károsodásért), sem az exportokra vonatkozó előzetes jóváhagyásra, míg fenntartja a "gyors úton" történő piacradobás jóváhagyásának lehetőségét (lehetővé téve az óriáscégeknek, hogy gyorsan megkapják az engedélyt, ami a hosszabb engedélyezési folyamat bizonyos lépcsőit kihagyja). A 90/220-as direktíva javasolt átdolgozását az Európa Parlament 1999 őszén másodszor is felülvizsgálja, (ami azonban későbbre várható a tervezettnél.). 2001-ben elfogadták.
ÚJ RENDELKEZÉSEK A GÉNMÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREKRŐL ÉS AZOK CÍMKÉZÉSÉRŐL
|
Az 90/220/EEC direktíva mellett, 1997-ben egy új törvény ((EC) 258/97) lépett hatályba az új élelmiszerekre vonatkozóan (az "új élelmiszerek", olyan új alapanyagokat tartalmazó élelmiszerek, amik eltérnek a természetben fellelhető termékektől). Az alkalmazási terület ezen éthelyezett részét, a génmódosított élelmiszerek piaci jóváhagyását és felcímkézését korábban a 90/220/EC direktíva szabályozta. Ez a törvény foglalkozott a biztonsággal is, beleértve a lényegi azonosság megállapítását (a leggyakrabban alkalmazott szabály a biztonság felbecsülésére: az új élelmiszert összehasonlítják a hagyományos megfelelőjével), a hosszú távú megfigyelést, a potenciális allergének megállapítását, a jelzőgének értékelését, a hatások felmérését és a határértékek bevizsgálását (egy nem-génmódosított termék megengedett génszennyezettségének arányát, a génmódosított forrás, egy másik forrás általi megengedett génszennyezettség arányát, stb.). Jóllehet a törvény hatályba lépését pozitív előrelépésnek lehet tekinteni, az egészségügyi és a környezetvédelmi tényezők hatásosabb felbecsülését illetően, a határértékek fellállítása még a tárgyalásoktól függ (melyen az óriáscégek képviselői, a bizottsági hivatalnokok, tudósok és más "különleges érdeklődésű" csoportok vesznek részt). A környezetvédelmi szervezetek úgy látják a szabályozást, mint egy hiányzó lukat az átláthatóságban.
Mivel a címkézést nem tartalmazta a 90/220/EEC direktíva, és mivel az Új Élelmiszerek Szabályozása nem visszamenőleges, azaz a már hatályba lépése előtt jóváhagyott génmódosított élelmiszerek nem esnek a hatáskörébe, egy, kimondottan a génmódosított szójára és kukoricára vonatkozó címkézési törvény lépett érvénybe ((EC) 1139/98) 1998-ban.
|
|
Az Új Élelmiszerek Szabályozás alkalmazásával, a 90/220/EEC direktíva most lényegében magába foglalja a genetikailag módosított szervezetek "szándékos szabadon bocsátását", azaz a génmódosított kísérleti ültetvények és kereskedelmi művelését.
1485 GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT SZERVEZET KERÜLT FORGALOMBA AZ EU-BAN
|
A génmódosított terményekkel és élelmiszerekkel kapcsolatos nyilvános ellenállásnak köszönhetően, a kereskedelmi termesztés az EU-ban korlátozott. A francia kormány felfüggesztette a Novartis-féle Bt kukorica kereskedelmi előállítását. Pillanatnyilag Spanyolország az egyetlen olyan EU tagállam, ahol kereskedelmi célú termesztés folyik.
Azonban, ahogyan a szabályok keretbe foglalása lassan hatályba lép, módosul, már 1485 bejegyzett genetikailag módosított szervezet engedélyt hagytak jóvá az EU-ban. Az "engedélyezés" nem az olyan egyedi területekre utal, ahol génmódosított termények termesztése folyik. Valójában ez a kérvények számára vonatkozik, ami egyazon területen belül, több kísérleti ültetvényt is jelenthet, vagy egyazon genetikailag módosított szervezetek, különböző területeken való termesztését, ugyanazon célért, ugyanazon időben művelve. A genetikailag módosított szervezeteket termesztő földek pontos elhelyezkedésének az áttekinthetősége, országonként meglehetősen eltérő képet mutat. A kísérleti ültetvények méretei nyilván különbözőek, lehetnek nagyipari ültetvények is.
|
|
AZ ORSZÁGOK MORATÓRIUMOT KÖVETELNEK
Az egyes tagállamokban felszínre kerülő népszerű és tudományos aggodalmak, azt eredményezték, hogy a tagállamok egyre növekvő számban kifogásolják az EU törvényhozást, tilalmat és moratórium kihirdetését javasolva az összes vagy az egyes genetikailag módosított szervezetek értékesítésére, kereskedelmi felhasználására (az importot beleértve) és termesztésére vonatkozóan. A moratóriumot és tilalmat javasló országok közé tartozik Ausztria, Luxemburg, Olaszország, Görögország, Franciaország, Nagy-Brittannia és Norvégia.
1998 októberében, az Európa Parlament Környezetvédelmi Bizottsága felszólította a Bizottságot, az új genetikailag módosított szervezetek szabadba bocsátására vonatkozó moratórium kihirdetését illetően. Ugyanebben a hónapban az újságok úgy idézték a Bizottságot, hogy az "újravizsgálja a genetikailag módosított szervezetek engedélyezésének megközelítését." Az Európai Bizottság az 55-ből mindössze két előterjesztett hosszú távú mezőgazdasági tanulmány finanszírozását javasolta az 5. Biotechnológiai Keretprogram részeként, szemben a négy évvel ezelőtti keretprogram alatt megfinanszírozott 44 Növény Biotechnológiai projekttel.
1999 júniusában, az EU Környezetvédelmi Miniszteri ülésen, a tagállamok egyharmada - Dánia, Franciaország, Olaszország és Luxemburg - támogatta a korábbi genetikailag módosított szervezetekre vonatkozó engedélyek felfüggesztését, amíg hatályba nem lép egy új, kielégítő keretet adó szabály. A környezetvédelmi miniszterek jelenleg egy politikai nyilatkozat megfogalmazásán dolgoznak, amely felhatalmazná az EU-t vagy az egyes tagállamokat, hogy befagyaszthassák a genetikailag módosított szervezetek kereskedelmi engedélyeinek további jóváhagyását.
AZ AKTIVISTÁK MEGTISZTÍTJÁK A GÉNPISZKÁLT ÜLTETVÉNYEKET
Amint egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az EU törvényhozása nem kielégítő, az európai aktivisták elkezdtek cselekedni ott, ahol a szabályozó hatóságok nem. A génmódosított kísérleti parcellákat, egész Európában "fertőtlenítik" az aktivisták, azaz kiássák. A polgári engedetlenségek ezen formája felütötte a fejét Nagy-Britanniában, Franciaországban, Görögországban, Dániában és máshol azért, hogy felhívja a figyelmet azokra a környezetvédelmi és egészségügyi veszélyekre, ami egy új, kevésbé megértett és potenciálisan veszélyes technológia, bizonytalan és nem világos törvényhozás "engedélyezésének" tulajdonítható.
 |
GÉNMÓDOSÍTOTT TERMÉKEK SZABADBA BOCSÁTÁSA ORSZÁGONKÉNT
(1999 augusztus 20.-ai adatok)
|
Ahogy egyre nő a feszültség az EU és az USA között a génmódosított termékeket illetően (lásd a 6. fejezetet), az USA jelenleg egy, az USA Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatalhoz hasonló ügynökség létrehozására törekszik. Amint azt az újraszervezett Európai Bizottság létrehozásáért lobbizó, David Aaron, az USA kereskedelmi miniszterhelyettese állítja: "Azért vagyok itt, hogy ösztökéljem az, hogy bírkózzanak meg a génmódosított élelmiszerekkel."
A géntechnológiát ellenző közvélemény ereje, az EU törvényhozás megszigorítása és az új forgalombahozási engedélyek befagyasztása azt eredményezte, hogy az ipar új piaci lehetőségek után néz. Ennek közvetlen eredményeképpen, Kelet-Európa lett mind az óriáscégek, mind pedig az USA Mezőgazdasági Minisztériumának céltáblája, mivel ott elenyésző vagy semmilyen törvény sincs hatályban, illetve kevésbé tudatosak az emberek a génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban. Ennélfogva nem elég csupán az EU szemszögét szem előtt tartani a mezőgazdasági géntechnológia tükrében. Egy pán-európai megközelítés szükségeltetik ahhoz, hogy biztosítsa, hogy ezek a sebezhető térségek ne váljanak illegális "szemétlerakóhelyekké".