|
|
A történelem során mind a cégek, mind a magánszemélyek "tartottak" szarvasmarhát és egyéb háziállatokat, de soha nem fordult még elô, hogy egy egész fajt bárki is birtokolna, ahogy az sem, hogy olyan hatalommal rendelkezne valaki, ami megakadályozna másokat abban, hogy állatokat tenyészthessenek. Mind a mai napig. Ma ennek szemtanúi lehetünk az egyenlő élôlények cégtulajdonná való átfogalmazásával (lásd a 4. fejezetet). Habár Thomas Jefferson (az USA alkotmányának az egyik szerzôje és az USA elnöke a 18. század vége felé) kizárta az élôlények szabadalmaztatását, az USA Legfelsôbb Bíróságának határozata szerint az 1980-as években a Chakrabarty eset lehetôvé tette a mikroorganizmusok levédetését, azóta száz meg száz élô szervezetet szabadalmaztattak. A legaktívabb xenotranszplantációval kísérletezô cégek a Roslin Intézet (Nagy-Brittania), az American Home Products (USA), a PPL (USA/Nagy-Britannia), a Novo Nordisk (Dánia), a Boehringer Ingelheim (Németország), a Genzyme Transgenics and Advanced Cell Technology (USA) és a Novartis (Svájc).
"KÉSZEK VAGYUNK AZ ÁLLATOKAT KIZÁRÓLAG BŐSÉGES BIO-GYÁRAKNAK TEKINTENI, CSUPÁN AZ EMBERI SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTÉSÉRE? HA A HASZONSZERZÉS AZ EGYEDÜLI NAGYÍTÓ, AMIN KERESZTÜL VIZSGÁLJUK A NEM-EMBER ÁLLATOKAT, AKKOR MÁR BEKÖSZÖNTÖTT AZ ÁLTALÁNOS ETIKAI HANYATLÁS KORA."
- Council of Responsible Genetics (amerikai nem-kormányzati szervezet)
Novartis (a volt Ciba Geigy és a Sandoz) az elmúlt húsz évben folytatott szervátültetési kísérleteket. Nemrégiben áthajózott a xenotranszplantáció vizeire és rátette a kezét egy brit biotechnológiai cégre, az Imutran-ra. Az Imutran disznókat tenyészt emberi szervátültetés céljából, és egy néhány éve kirobbant botrány központjában állt amiatt, hogy sertéseket szállított a vezető holland kutató központnak, hogy a sokat vitatott sertés-majom szervátültetési kísérleteket elvégezze. Az Imutrant szembesítették azon állításokkal, miszerint az megszegte a genetikailag módosított állatokra vonatkozó, szigorú brit szabályokat azzal, hogy külföldre menekítette a sertéseket. Az RSPCA két évvel korábban már elítélte az holland központot amiatt, hogy majmokat "elfogadhatatlan életkörülmények" között tartottak, valamint úgy vélte hogy "súlyosan veszélyeztetve" volt az életük.
A kockázatot figyelmen kívül hagyva, 1997 végére már húsz emberbe ültettek át sertésmájat. Szerte a világban 150 ember kapott sertésszövet átültetést és sok cukorbeteget csatoltak ideiglenesen sertésmájra illetve vesére dialízis készülékre. 1998 júniusában gyümölcslegyek génjeit embergénekkel módosították, mely felerôsítette a sejtek, mérgek és ürülék eltávolításáért felelős képességét, 40 százalékkal meghosszabbítva így az élettartamukat. Úgy tűnik, senkit nem érdekelnek a kísérlet elszökött egyedei és a kistermelôkre mért hatások, azonban annyi bizonyos, hogy a kutatók a szabad utat fogják látni benne afelé, hogy megkíséreljék megtalálni az ember öregedésének a lelassítását. A PPL az USA-ban, Virginia-ban azzal kísérletez, hogy egy olyan szarvasmarha csordát hoz létre, amelyek emberi tejfehérjét állítanak elô, illetve olyan nyulakat, melyek emberi calcitonint termelnek, amik csontok pótlását segíti elő. A holland Pharming cég emberi laktoferrint (erősíti az immunrendszert) állít elô szarvasmarhákban. Az amerikai a Genzyme Transgenics Corporation és az Advanced Cell Technology egy olyan marhacsorda létrehozásán működik együtt, amely emberi fehérjét hordoz a vérében és a tejében albumin szérumot, amit arra használnak, hogy az égési sérülések áldozataiban fenntartsák a véráramlás egyensúlyát.
Az egyik legkomolyabb problémát a különbözô fajok közötti szervátültetéseknél fellépô kilökôdés veszélye jelenti, azonban felfedezték, hogy a sertések esetében egy cukor molekula felel ezért, tehát a tudósok megkísérlik azt a géntechnológia segítségével eltávolítani. Másrészrôl pedig, a tudósok emberi fehérjékkel módosítják a sertés génjeit, amely azonosítási jelzésül szolgál az ember immunrendszere felé: a test védekezési rendszere így a szervet elfogadja, és nem löki ki.
Az elônyeire és a veszélyeire való tekintet nélkül, 1999 januárjában az Európa Tanács moratóriumot rendelt el az állati szervek emberbe való átültetések klinikai teszteléseire vonatkozóan.
GYÓGYÁSZATI ÉS ERKÖLCSI AGGÁLYOK
Patogéneket (például sertésbôl) az emberekben is elô lehet állítani. Számos állati vírus hasonlít az embervírusokra, és legalább kettôrôl bebizonyosodott, hogy képes átkeresztezôdni emberekre is: a szivacsos agyvelôgyulladás Creutzfeld-Jacob-féle kergemarhakór (BSE) szarvasmarha leukémia vírus, sertés ál-veszettség, a perv vírus a sertés és marha immunelégtelenségbôl (hasonló az AIDS-hez), amely ismeretlen volt azelôtt, mára azonban a marhák 10-20 százaléka fertôződött meg vele. Az állatokat ember-szervgyárnak lehetne használni. Milyen hatással van a sertésszövet az emberre? Új szolgafajok jöhetnek létre azzal a meghatározott céllal, hogy szervvel és gyógyszerrel lássák el az emberiséget.
Az állatok klónozása emberi szerv- és hormongyártás céljából kevés határt ismer. Ez a technológia azért olyan érdekes a tudósok és a cégek számára, mert a segítségével nagy mennyiségben lehet szerveket, hormonokat és gyógyszereket elôállítani. Ami egykor a majom- és sertésszervek emberbe való átültetésének a gondolatával kezdôdött, mára nem csak szokatlan, hanem képtelen cirkusszá vált. Melbourne-ben, Ausztráliában a Royal Women's Kórház olyan egereket keltett életre, amelyek emberi spermát állítanak elô úgy, hogy emberi heresejteket ültetnek beléjük. Japánban a Tottori Egyetem hasonló eredményeket ért el és ki akarja próbálni azt, hogy egy egér által termelt emberi spermával termékenyítenek meg egy emberi petesejtet. Szarvasmarhák és kecskék anyatejet gyártanak (elgondolkoztató, hogy vajon tényleg hiánycikk az anyatej vagy a sperma és vajon tényleg szükség van-e azok mesterséges elôállítására?). A Texas A&M Egyetem 2,3 millió dollárt kapott egy házaspártól azért, hogy az elhunyt kutyusukat leklónozzák.