kattints a képre
|
|
JURASSIC PARK ÉS A TÜNETKEZELÉS
Thaiföldi tudósok azt fontolgatják, hogy leklónozzák III. Ráma király díjnyertes fehér elefántját, amely már száz éve halott. A 60-as években 50 ezer vadon élô elefánt élt, amelybôl mára csupán kétezer maradt. A thaik újra akarnak éleszteni egy elefántcsordát ahelyett, hogy elfogadnák: ha az ember jelenlegi túlkapásai és az élettér beszűkülése nem szűnik meg, ugyanaz a sors vár a klónokra is. Hasonlóan az egész géntechnológiához, a klónozás gyarló kísérlet a problémák megoldására, a mögöttes okokat semmibe véve.
A múzeumok az olyan filmek hatására, mint a Jurassic Park és a való világ jelenlegi géntechnológiai fejlettsége, a kihalt élôlények DNS mintáit őrizgetik. Azt is fontolgatják, hogy megkísérelnek leklónozni egy szibériai mamutot, amelyet az északi sarkvidéki jég konzervált szerencsésen.
A Roslin Intézet Dolly után elôrukkolt Polly-val, egy olyan báránnyal, mely minden sejtjében emberi fehérjegént hordoz. Ezt a fejlesztést tárt karokkal fogadták s lépcsônek tekintették az emberi fehérjék állatokban történô tömeggyártása felé, s olyan emberi betegségek gyógyítására használják, mint például a vérzékenység (lásd a 25. fejezetet). Dollyhoz hasonlóan azt a tényt, hogy számos megelôzô kísérletnél elôfordult, hogy abnormálisan nagy súllyal, akár 9 kilogrammosan (az átlagos 4.75 kilogramm helyett) is születtek állatok, röviddel a születésük után elpusztultak, már nem verik nagydobra. Az állatok sorsát ilyen mértékben semmibe venni bevett dolog, az állatklónozás tudománya egyre nagyobb ütemben fejlôdik. 1998-ban az USA-ban és Franciaországban sikeresen klónoztak Holstein borjakat, magzatsejtekbôl. Míg egykor három évet igényelt egy klón létrehozása, mára ugyanez akár 9 hónap alatt is lehetséges. Másrészrôl azonban, minden kilencedik klón hibásnak bizonyult és vagy magától elpusztult vagy meg kellett ölni.
AZ ÁLLATOK SORSA
A klónozás komoly egészségi veszélyt jelent, és legtöbbször a klónok halálával végzôdik, amibe gyakran az anyajószág is belepusztul. A tudósok számtalanszor láttak magzati és csecsemőhalált, méhlepény rendellenességet, rendellenes daganatot, az átlagosnál háromszor vagy négyszer sűrűbben jelentkezô köldökzsinór rendellenességet és súlyos immunhiányt. A kutatók azt tapasztalták, hogy a nagytestű emlôsklónok, mint a birka és borjú felénél komoly rendellenességek jelentkeztek a magzati idôszakban, például rendellenes szív, tüdô és egyéb szervi megbetegedések, sok még a születés elôtt halállal végzôdik. A felhalmozódott génhibák a klónok generációit fertôzi és támadja meg. És egy selejtes klónt nem lehet összemérni egy selejtes autóval.
kattints a képre
A biológiai sokféleség eddigi évi öt százalékos csökkenése mellett, újabb veszélyt jelent az állatklónozás. Az "monokultúrás" állománynál nagyban lecsökken a betegségek ellen védô immunrendszer. A természetes populáció erôssége, a rugalmas alkalmazkodás az új környezethez és a betegségek elleni védôrendszer megerősödése nagymértékben a génkeveredésnek köszönhetô. Ezen jellegzetességek teljesen eltűnnek a klónok populációiból. 1970-es években az USA-ban majdnem teljesen tönkrement az egész kukorica termés a monokultúrás gazdálkodás és az alacsony génvariáció miatt. Ez intô jel arra vonatkozóan, hogy ugyanez megtörténhet klónozott jószágokkal is.
- Council for Responsible Genetics
