Az emberi géntechnológia és az emberklónozás

A KLÓNOZÁS ETIKÁJA

Az emberi méltóság alapvetô lényege, hogy elfogadjuk önmagunkat olyannak amilyenek vagyunk, emberi lénynek. Az embert - bármilyen jó ok is van rá - nem szabad tervezések tárgyává alacsonyítani, különben az ember, mint állampolgár avagy tárgy közötti különbség alapszempontjai meg fognak szűnni, ami szörnyű következményekkel jár az ember méltóságára nézve. Ez a változás mélyen érintené a társadalmat: új korszak köszöntene az emberiségre, ahol az egész emberi faj genetikai összetétele a piaci erôviszonyok tárgyává lenne. Az egyik valószínű következmény, az eljárás költségeit figyelembe véve az, hogy a gazdag szülôk gyermekei külön elônyöket élveznének, ami egy genetikailag kiemelkedett uralkodó elitréteg kialakulásához vezetne. Lee Silver, az amerikai Princeton Egyetem biológusa szerint, ebbôl az elitrétegbôl elôbb-utóbb egy külön emberi faj jönne létre. Ha figyelembe vesszük a technológia hatalmát és a húszadik század népírtásainak nemrégi példáit, akkor jogos az eugenetikára irányuló géntechnológia használatától való félelem.

Clinton elnök "erkölcsileg elfogadhatatlannak" tartja az emberi klónozást, és öt éves klónozási tilalmat rendelt el. Azonban hatalma arra korlátozódott, hogy az iparral önkéntes egyezményt írasson alá és nem találta elég elítélendônek ahhoz, hogy ténylegesen keresztülvigye teljes betiltást. A kongresszus elutasította az általa elôterjesztett törvényjavaslatot, így még mindig maradt kiskapu. Az USA Szabadalmazási Hivatala (US Patent Office) ezalatt, rendelkezett arról, hogy a klinikák szabadalmaztathatnak saját embriómárkát, megnyitva ezzel az "tervezett embriók" lehetôségét, kutatás céljából.

A Világ Egészségügyi Szervezet (World Health Organization) és az Európa Tanács (Council of Europe) ellenben teljesen betiltotta az emberklónozást. A klónozás betiltása megnehezíti némely tudományos kérdés megválaszolását. Azonban a tudományos érdekeket nem lehet az emberi körülmények lealacsonyításának igazolására használni, ahogyan ez megtörtént a náci koncentrációs táborokban. A génkutatásokról kapott információk nehéz beszerzése még nem elegendô mentség az olyan kutatásokra, amelyek az embereket tárgynak tekintik. Nagy visszhangot keltett az, amikor 1999-ben a dél-koreai Kyunghee Egyetem tudósai létrehoztak egy klónt a negyedik sejtosztódásig, mielôtt elpusztították, s az ehhez hasonló kísérletek már évek óta folynak. 1993-ban az amerikai George Washington Egyetemen 42 klónt hoztak létre, 17 emberi embrióból. A genetikailag módosított emberi embrió implantátumokat 1993-ban betiltották Dél-Koreában, azonban az új technológiánál már nem szükséges sperma a megtermékenyítéshez. Két nappal a meglepô bejelentés után, a dél-koreai kormány beszüntette az emberklónozás támogatását, azonban a törvény továbbra sem tiltja. A rendelkezést illetôen, a kormány egyértelműen felismeri azt, hogy az ipart és a szabadúszó tudósokat nem lehet megállítani a kormányzati támogatás megszüntetésével.

A tudósok egy "test-pótalkatrész készlet" létrehozásán is kísérleteznek: születéskor a csecsemôket klónozott sejtkészlettel látnák el, amit lefagyasztva tárolnának az állami szövetbankban. Ezek a "készletek" lehetôvé tennék, hogy az emberi szövetkészleteket korlátlan mennyiségben lehessen elôállítani a szervátültetéseknél és a gyógyíthatatlan betegségek kezelésében. A szövetmintákat az újszülött csecsemôkbôl vennék és fent lennének tartva sürgôs esetekre. A szerveket az emberek saját sejtjeikbôl lehetne klónozni, ezáltal el lehetne kerülni azt, hogy a szervezet kilökje az idegen szervet. Mind a brit Roslin Intézet, mind pedig az amerikai Wisconsini Egyetem tanulmányozza ezt a lehetôséget. Ezért a tudósok azért lobbiznak, hogy engedélyeztessék az úgymond, "gyógyászati emberklónozást", ekképpen valamennyiünknek rendelkezésre állnának a klónozott sejtek, amit aztán fel lehetne használni arra, hogy például egy új szívet klónozzanak.

Egy szélsôséges, ámbár hiteles aggály merült fel 1997-ben egy fej nélküli békaklón létrehozása kapcsán, ami olyan félelmeket hozott a felszínre, mint a fej nélküli emberek létrehozása "szervgyárak" gyanánt, illetve a "tudományos fasizmus", ahol élôlényeket keltenének életre, kifejezetten arra a célra, hogy a domináns réteget kiszolgálja.

GÉNTERÁPIA

A génterápia az az eljárás amivel a géneket az embrionális fejlôdés egy korai szakaszában vagy a megtermékenyített petében módosítják. Mostanában figyeltek fel a benne rejlô óriási kereskedelmi lehetôségre. Ismert biológiai jellegzetességgel már egy kifejlett példány egy sejtmagját is fel lehet használni a "nagyítás" technológiával, ami azzal jár, hogy vagy egy plusz vagy egy genetikailag módosított gént ültetnek be. Miután már genetikailag módosították, az embrió minden egyes sejtje módosítva fejlôdik ki. Egy apró tévedés azonban azt jelenti, hogy utána minden generáció magában hordozza a hibát. Mit lehet tenni, ha minden húszból egy "hibázik", és hogyan lehet ezt a hibát gyógyítani? A "genetikai fejlesztés" és a "újszülött márkák" kereskedelmi spektruma szintén szélesedett. "- Így van, lehet a gyermekének olyan keze, mint Mozart-nak és lehet olyan arca, mint Newt Gingrich-nek csak 29.95 dollárért." A gyakorlatban már megvalósítható ez az erôsen kétségbevonható vállalkozás, ami lehetôvé teszi azt, hogy jóformán korlátlan eugenetikai, "fejlesztési" kísérleteket végezzenek csupán kulturálisan meghatározott, önkényes alapokból kiindulva.

Ha engedélyeztetnék "gyógyászati" célokra hivatkozva, onnantól lehetetlenség lenne követni, hogy a "nagyítási" eljárást milyen célokra használják fel. Jóllehet a génterápiával kísérletezô tudósok a gyógyászati elônyökre hivatkoznak, azonban rendkívül kevés olyan eset fordult elô, ahol ne lehetett volna elkerülni, hogy genetikailag hibás gyerekek szülessenek olyan eljárásokkal, mint a ivarsejt adományozás, elô-implantátum diagnózis, örökbefogadás, terhesség vagy gyermektelenség. Elfogadhatatlan lenne az erkölcsi és a társadalomi következménye annak, hogy egy elenyészôen kis lélekszámú embercsoport, kényére-kedvére kockára teszi az egész emberiség életét.

DNS ADATBANK

Az emberi genetikai információ széles körű gyűjteményének, raktározásának és felhasználásának akadnak támogatói az egészségügyi hatóságokban és a tudós berkekben. Azonban komoly aggályok közé tartozik, hogy ezt az információt az életbiztosítás megtagadására, a biokalózkodás és büntetett elôélet megállapítására használják. Az USA Virginia, Wyoming, Új-Mexikó és Alabama államaiban minden elítélt bűnözô köteles alávetni magát a DNS mintavételnek, így hozzájárulva egy génbank felépítéséhez. A halottasházak és a temetôk is gyűjtik a DNS mintákat. Ideiglenesen megakadályozták azt, hogy a brit életbiztosítók géntesztelés útján határozzák meg az életbiztosítási díj összegét. Lord Sainsbury, az állami biotechnológia szabályozó bizottság tagja azt állítja, hogy mielôtt az embereket géntesztelésre köteleznék, hogy óriási plusz összegeket fizessenek vagy megtagadnák tőlük az életbiztosítást, megbízható tesztelési eljárást kell biztosítani.

A HUMÁN GENOM PROJEKT

Az USA kormánya 35 millió dollárt költ egy évben az ember génjeinek a feltérképezésére. Továbbá, a Humán Genome Diversity Project céljául tűzte ki azt, hogy 700 embercsoport génjét összegyűjti. Ezeket a csoportokat nem világosították fel arról, hogy a DNS-ük nagy piaci értékkel bír és szabadalmaztatható. A projekt igazi célját még nem fedték fel, és a résztvevôknek sem nyújtanak elegendô biztosítékot.

S végül megválaszolatlan marad az a kérdés, hogy miért költenek hatalmas összegeket az kormányok arra, hogy a géntechnológia segítségével megôrizzék az ember különbözô génjeit, ahelyett, hogy azon fáradoznának, hogyan fejlesszék az ember társadalmi, gazdasági és környezeti körülményeit, amelynek végsô soron ugyanaz a célja.