Genetikailag módosított erdők

A fák sokféle módon terjesztik a genetikai örökségüket, magokkal, pollennel és gyökereik vadhajtásaival. Sok tudós úgy látja, hogy elkerülhetetlen a piacra szánt génmódosított fákból származó, véletlen génörökítés és génszennyezés. Ma lehetetlenség hiteles felmérést végezni a génmódosított fák termesztésének kockázati tényezôirôl, a fák kora és - a még alig ismert - ökológiai összefüggések és egymással való kapcsolataik miatt.

Az a tény, hogy génmódosított fákat eresztünk a természetbe, egyenlô a fáink és erdôink jövôjével való játszadozással. Az erdôségek, mint ökológiai rendszerek a Föld fontos részét képezik, irányítják az idôjárást, és életteret biztosítanak az élőlények sokféleségének. Egyben az emberek értékes erôforrása is.

AZ ERDÔSÉGEK ELFOGYASZTÁSA

Az erdôket mind a mai napig irtják, hogy a fák pépjébôl fényes reklámújságot, zsebkendôt és vécépapírt állítsanak elô. Míg a fogyasztókat megpróbálják egyre erôsebben meggyôzni arról, hogy minden egyes kivágott fa helyett ültetnek egy újat, addig a szabályos sorokba ültetett erdôségek ökológiai szempontból nem önnfenntartók és nem szabad őket összetéveszteni a természetes erdôségekkel. Habár az újrahasznosított papír használata egyre általánosabbá válik, nem pótolhatja a fogyasztás a csökkentését. A fa és a papír iránti igényeink a természetes erdôségek kipusztulásához vezetnek, ami útépítésekkel kezdôdik és gyakran bányászattal, ültetvényes gazdálkodással folytatódik, és egyes területeken pedig orrvadászattal végzôdik. A helybeli lakosok elvesztik életterületeiket és közösségeiket a természetes erdôírtások során. Az elmúlt évtized megtanított minket arra, hogy valamennyiünk túlélése az erdôségektôl függ. Sokan tudják, hogy a globális klímaváltozás legfôbb tényezôje az olaj- és széntüzelés illetve a légkörbe juttatott szén-dioxid. Még az ipar is elismeri, hogy a fák a legjobb "szén-elnyelôk" - felfogják a felesleges "üvegház-gázokat", mint például a szén-dioxidot. A cégek szintén próbálnak emlékeztetni minket arra, hogy a fák megújuló erôforráshoz tartoznak. A fogyasztás felfokozása jó okot ad arra, hogy genetikailag módosított fákat értékesítsék, megoldásképpen az klímaváltozásra.

A faipari és a biotechnológiai cégek a következô ígéreteket tették:

• Gyors növekedésű génmódosított fák ültetése, kitermelés céljából, a felesleges szén-dioxid felfogására. Így látszólag kimeríthetetlen lesz a fa és a papírforrás ezért szükségtelen lesz a régi fák kivágása.
• Módosított rostanyagú fák ültetése, melyekbôl olcsón és könnyen, jó minôségű papírt lehet elôállítani a jelenleg használatos, vegyi szennyezéssel járó pépesítési eljárás nélkül.

MIÉRT VAN SZÜKSÉG A GÉNMÓDOSÍTOTT ERDÔKRE?

A fa, a fapép és a papír nemzetközi viszonylatokban már eddig is gazdaságilag jövedelmezô vállalkozásnak számított. Egyre jobban függünk a papírtól, még ha a számítógép korszakában élünk is.

Ahelyett, hogy olyan alternatívákban keresné a megoldást, mint a szalma, a kender és az újrahasznosított pamut, az ipar a génmódosított erdôgazdálkodásba fektet be a nagyobb haszon, a piaci hatalom és a minél több szabadalmi jog reményében. Ahelyett, hogy elôsegítené a faalapú papír fogyasztásának csökkentését, az egyre növekvô árak mellett, a (fa)ipar megnövelte a papírtermelést és felvillanyozta a faipari termékek iránti érdeklődést.

A következô fejlesztési célok azt tanúsítják, hogy a ipar és a biotechnológiai cégek azon szorgoskodnak, hogy megnöveljék a gyártás tempóját és lecsökkentsék a költségeket:

• gyors növekedés, így a fákat gyakrabban és hamarabb be lehet takarítani
• járványokra és betegségekre kifejlesztett rezisztencia, a veszteségek minimalizálása érdekében
• sótűrés annak érdekében, hogy a fák képesek legyenek olyan talajban is megélni, ami elszikesedett a fatelepítések öntözés következtében
• a farostanyag vegyi összetevôinek megváltoztatása azért, hogy lecsökkentsék a költségeket és a papír elôállításához szükséges vegyszerek használatát
• megváltoztatott fényigény annak érdekében, hogy nagyobb legyen a fekitermelés területe
• ózon és igénybevétel tolerancia

Mint minden géntechnológiával kapcsolatos ügyet, ezeket az ígéreteket és lehetséges elônyöket is elôvigyázattal kell kezelni, nem szabad összetéveszteni azzal, hogy szükségünk van rá, hogy biztonságos, és hogy igaz.

A génmódosított fákat ültetvényekre tervezték, nem arra, hogy természetes erdôségekben nevelkedjenek. Utódaik és génjeik azonban elszóródhatnak a környezô erdôségekbe, gyümölcsöskertekbe vagy más biológiai közösségekbe. Nem tudjuk pontosan mi történne, ha ez bekövetkezik, de valószínűleg soha nem látott, kíméletlen pusztítást végezne. A génmódosított fákat nem arra szánták, hogy egyensúlyban éljenek más fákkal és fajokkal a környezô biológiai rendszerek részeként.

A gyorsan növekedô génmódosított fák képesek más fákat megelôzni a napfényért folyó küzdelemben, így könnyen olyan betolakodókká változhatnak, amelyek átveszik a természetes erdôségek helyét. A gyors növésű fák gyorsabban kiszívják és kimerítik a termôtalaj tápanyag-tartalmát. Rendkívül módon vízigényesek, befolyásolják a talajvízszintet és sóssá változtatják a termôtalajt ,mint azt egy elsô osztályú, válogatott eukaliptusz erdôséggel megtörtént eset is példázza. Az ipar válaszul nem csak amiatt módosítja a fák génjeit, hogy azok gyorsabban fejlôdjenek, hanem hogy sótűrőek is legyenek.

A fák génjeit úgy módosítják, hogy a rajtuk legelészô rovarokat megöljék. Ez megzavarja a rovarpopuláció egyensúlyát, - a ragadozókat is beleértve -, aminek azaz eredménye, hogy kénytelenek a szomszédos erdôkbe költözni. A hasznos és nem-célzott rovarokra is hasonló sors vár.

A természetes erdôségek valószínűleg nem élnék túl ezeket az ellenséges körülményeket, tovább súlyosbítva a génmódosított erdôségek terjeszkedését, átváltoztatva az erdôségeket, sivatagos monokultúrát hagyva maguk mögött.

A VESZÉLY BECSLÉSE: BIZTONSÁGOSAK-E A GÉNMÓDOSÍTOTT FÁK?

A genetikailag módosított növényfajok közül a fáknak lehet a legnehezebb megállapítani a környezetre való ártó hatását illetve az ember és az állatok egészségének veszélyeztetettségét. Néhány tudós úgy véli, hogy lehetetlen biztosan elôrejelezni a fák megbízhatóságát, génátörökítését, szívósságát vagy genetikai szilárdságát.

A felmérés egyik legfôbb gondja az idô. A fák hosszú idő alatt érik el felnőtt korukat, és évekbe telik mire elôször kivirágoznak és magot hoznak. Sôt, valamennyiünknél jóval hosszabb ideig élnek, még a tudósoknál is! Kizárólag a fa egész életét figyelembe véve lehet világos tanulmányokat készíteni és elôrejelezéseket tenni.

A következô tényezôk is megnehezítik a veszély hiteles felbecsülését:

• Életük során, drámai környezeti igénybevételnek és rendszeres évszakváltozásnak vannak kitéve, mindamellett rovarok támadásainak és betegségeknek. Sok olyan tényezô van, amely képes megváltoztatni a fák tűrôképességének határait, mint például maga a módosított gén kölcsönhatása a fa saját génjeivel vagy csupán a géntechnológiai eljárás. Lehetetlen lenne megjósolni, hogy melyik van hatással, ha nem mind. Az egyik ilyen megoldás az igénybevételekre, a módosított gének eltitkolása/SILENCING, így befolyásolva a genetikai szilárdságot. A génmódosított ültetvényeken máris annak a jelei tapasztalhatók, hogy egyre kevésbé képesek kezelni a nehézségeket, például a gyapot korai tokhullása esetében.
• A fák bonyolult kölcsönhatásairól, egymással, egyéb szervezetekkel és a termôtalajban élő mikroorganizmusoktól, vajmi keveset tudunk. A fák életciklusában és a vegyi felépítésében a legapróbb változtatás is súlyos mellékhatásokkal járhat egy másik ökoszisztémában.

• Génterjedés: A módosított gének és jellegzetességeik átörökítése más szervezetekbe, gombákba, baktériumokba és vírusokba, beporzás, magszóródás, új gyökérhajtás, vadhajtások, erdôterjeszkedés és génátadás útján. Sok tudós egyetért abban, hogy a génmódosított fák génáramlását nem lehet megállítani, és hogy az a fontos kérdés, hogy az elszökött géneknek milyen sorsuk és hatásuk lesz a természetben.
• Allergiás reakciók a génmódosított fák pollenjeire
• Habár ez emberek közvetlenül nem fogyasztanak fákat, valamennyi fa része az ökológiai táplálékláncnak. Ebbôl következik, hogy sok faj lesz kitéve, eltérô ütemben, a génmódosított géneknek és termékeknek.

- A Women's Environmental Network(WEN) engedélyével