Káposztákról és királyokról

géntechnológiai olvasókönyv és képregény

egy lehetőség a géntechnológia mellőzésére: biogazdálkodás

A biogazdáknak nincs szükségük mesterséges rovarirtószerekre, gyomirtószerekre, műtrágyára, szennyvízre, genetikailag módosított termékekre, antibiotikumra és sugárkezelési eljárásra ahhoz, hogy zöldséget termesszenek és állatokat tartsanak. Általában minden országban más-más, az ökológikus gazdálkodás minősítésére vonatkozó szabvány alakult ki, emellett az Európai Unió és a Codex Alimentarius szinten is életbe léptetett egy nemzetközi szabványt. Mind a kistermelôi, mind az ipari biogazdálkodás bizonyítottan járható alternatívát kínál a vegyszeres és az ipari gazdálkodásra. Mivel a biogazdálkodás korlátozottan használ vegyszereket, a munkahelyteremtés eszköze lehet. A Greenpeace a biogazdálkodásról állítja: "A fenntarthatóság egyik legbonyolultabb és legkomolyabb jövôképe és az egyik legígéretesebb munkahelyteremtő eszköze."

ELÔNYEI AZ EGÉSZSÉGRE NÉZVE

Rengetegen támogatják a biogazdálkodást, mivel azzal ki lehet küszöbölni azon rákkeltô élelmiszerek fogyasztását, amelyeket rovarirtószerrel kezeltek. Az organikus gazdálkodás nem jelent veszélyt a biológiai sokféleségre, a rovarokra, a madarakra, a mikrobákra és az emberekre sem, ellenben a vegyszeres gazdálkodással. A rákos betegeknek gyakran azt tanácsolják, hogy álljanak át az ökológikus élelmiszerek fogyasztására. Az bioélelmiszer jobb mind az egészségre, mind a természetre nézve.

A vegyszeres mezôgazdálkodás nem csak azoknak jelent veszélyt akik fogyasztják, hanem azoknak a kistermelôknek is, akik bepermetezik vele a földeket. Például a Roundup (lásd a 13. fejezetben) fô összetevôje, a gliphozát felelôs minden harmadik bejelentett, vegyszerekkel kapcsolatos mezôgazdasági balesetért Kaliforniában. Európában az esô olyan mennyiségben tartalmaz rovarirtószereket, ami jóval túllépi a víz ihatóságának elfogadott mértékét. A svéd Lundi Egyetemen a múlt évben közvetlen összefüggést fedeztek fel a rovarirtószerek és a Non-Hodgkin limfóma között. Azt is megállapították, hogy az USA-ban 1973 óta, ezen esetek 73 százalékát valószínűleg néhány, általánosan használt rovarirtószer okozta, mint például a MCPA (a Novartis Target márkanevű rovarirtószere) és a glyphosate (a Monsato RoundUp márkanevű gyomirtószere). Az ilyen és hasonló vegyszerek az élelmiszereinkben oly mértékben gyengítik le az ember immunrendszerét, hogy lehetôvé teszik azt, hogy az olyan vírusok, mint az Epstein-Barr, rákot okozzanak. Elemezték a rovarirtószerek szerepét a neurológiai károsodás, születési rendellenességek, növési rendellenességek, a gyermekek viselkedési zavarai és a hiperaktivitás, a pajzsmirigyhormon-ingadozás, mell- és hererák kialakulása, spermaszám csökkenés tekintetében. Az angol kormány egyenesen azt javasolta, hogy a gyümölcsöket meg kell hámozni a rajtuk lévô vegyszerek miatt. A gyermekeknek egyre inkább számolniuk kell a leukémia veszélyével. Egy átlagos gyermeknek egy a négyhez az esélye van arra, hogy olyan ôszibarackot fogyaszt el, ami túllépi a megengedett értékeket. És ebbe nincsenek beleszámolva az ivóvizünkben lévô méregkoktélok. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint az USA Környezetvédelmi Ügynöksége (US EPA) 23 fajta rovarirtószert talált az átlagos otthonokból vett pormintákban. A mezôgazdaságban használt vegyszerek beszennyezik a vizeinket, a földünket és az élelmiszereinket, azonban erre létezik alternatív megoldás is.

"SAJÁT TAPASZTALATOMBÓL ÍTÉLVE NYILVÁNVALÓVÁ VÁLT SZÁMOMRA, HOGY AZ ÖKOLÓGIKUS RENDSZEREK MEGÁLLJÁK A HELYÜKET A GAZDASÁGBAN, SZÁMOS KÖRNYEZETI ÉS TÁRSADALMI ELÔNNYEL KECSEGTETNEK, ÉS HOGY LEHETÔVÉ TESZIK A FOGYASZTÓK SZÁMÁRA, HOGY MEGVÁLASZTHASSÁK, MILYEN ÉLELMISZEREKET FOGYASSZANAK."

-őfelsége, Károly Herceg

A BIOÉLELMISZER-PIAC VIRÁGZÁSA

Az európai mezôgazdaság 30 százaléka, 2010-re organikus művelésű lesz. Jelenleg az osztrák mezôgazdaság 10 százaléka organikusan muvelt, és ezt 2005-re 20 százalékra szeretnék emelni. Ahogy Ausztria egyes vidékein már 50 százalékban organikus gazdálkodás folyik, úgy Dánia ezt 2010-re akarja elérni, országosan. Az organikus gazdálkodás az egyik leggyorsabban fejlôdô szektor Ausztria mezôgazdaságában és az EGYETLEN növekedô szektor Angliában. Itt 1998-ban 140 kérelem érkezett az elsô fél évben az organikus gazdálkodásra való átállásra vonatkozóan, és már 445 organikus gazdálkodású gazdaság található szerte Angliában és Wales-ben. Több mint száz organikus farmer van Magyarországon, akik a termésük 90 százalékát Ausztriába exportálják. A svájci mezôgazdaság 7.8 százaléka organikus. USA-ban, Franciaországban, Japánban és Szingapúrban, évi 20 százalékos, Angliában 40 százalékos, szerte a világban pedig 30 százalékos éves növekedést mutat a organikus szektor. Az organikus mezôgazdaság egy 11 milliárd dolláros globális piac, ami 2006-ra 100 milliárdos piacra fog nôni. Az angol organikus piac 1998-ban meghaladta a 300 millió dollárt és azt jósolják, hogy 2000-re eléri az egy milliárdot. Új-Zélandban 25 millió dolláros a piac, viszont 65 millió dollárra fog emelkedni két éven belül. Dániában néhány organikus termék teljesen átvette a piacot, számos más pedig 50 százalékban. Azt jósolják, hogy Új-Zélandon az organikus kivi exportálása a négyszeresére fog emelkedni az elkövetkezô négy évben. A brit Essexi Egyetemen Jules Pretty olyan eseteket jegyzett le a fejlôdô országokban, ahol a földművesek megduplázták vagy megtriplázták a terméshozamot, a modern organikus gazdálkodás módszereivel. "Sok idôt igényel az biztos, viszont a ragadozó óriáscégek közreműködését nem. A világ szegényei egyedül ezen a módon tarthatják fent az élelmiszer-készleteiket, és védelmezhetik meg önmagukat a technológia veszélyeitôl."

AZ ORGANIKUS PIAC NAGYOBB HASZONNAL JÁR

Az USA középnyugati részén, az ökológikus földművelési rendszerek annyira jövedelmezôek, ha nem jövedelmezôbbek, mint a hagyományos vetésforgó gazdálkodás, állítja a Henry Wallace Intézet az Alternatív Mezôgazdaságért című 1999-es tanulmányában. Ha egy organikus gazdálkodás nagyobb nyereséget hoz a hagyományos vetésforgós gazdálkodásnál, azt a következô tényezôknek köszönheti: alacsonyabb elôállítási költség, nagyobb tiszta nyereség és vakmerô bátorság. Továbbá, az is kiderül a tanulmányból, hogy a vásárlók szerte a világban hajlandók magasabb árat fizetni az organikus termékekért. 1995-ben például az organikus kukorica átlagos kistermelôi ára 35 százalékkal volt magasabb, mint a hagyományosan termesztett amerikai kukoricáé, 1996-ban 44 százalékkal, 1997-ben 73 százalékkal. 1995 és 1997 között az organikus, tiszított Clear Hilium szójabab ára (az a fajta, amit Japánban a tofu előállításához használnak), több mint kétszer volt magasabb, mint a hagyományosan termesztett szójababé. Ugyankkor az is kiderül a tanulmányból, hogy az organikus zöldségeknek nem kell prémium minôségűeknek lenniük ahhoz, hogy túlszárnyalják a hagyományos élelmiszerek minôségét.

Hagyományos versus biogazdálkodás - képregény
Hagyományos versus biogazdálkodás - képregény. Kattints a képre!

A FOGYASZTÓK KÍVÁNSÁGÁT SZEM ELÖTT TARTÓ CÉGEK

A nagy óriáscégek is kezdenek átállni az organikus földművelésre. A SwissAir közzé tette, azt tervezi, hogy 2000-re 90 százalékban átáll az organikus termékek használatára, beleértve a sör, a bor, és a gyümölcslevek előállításához szükséges terményeket is. A brit Sainsbury's szupermarketek arról számoltak be, hogy az elmúlt két évben 189 százalékkal több organikus húst adtak el, 400 százalékkal több organikus bébiételt, 250 százalékkal több organikus tejterméket, és kétszeresére nôtt az organikus termékek áruválasztéka. Svédországban még a McDonald's-ban is lehet organikus tejet, kávét és marhahúst vásárolni.

A BIOGAZDÁLKODÁS ÁLLANDÓ FENYEGETETTSÉGE A GÉNTECHNOLÓGIÁTÓL ÉS A KORMÁNYRENDELETEKTÔL

És igenis, számít az embereknek. Amikor az USA Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) megpróbálta átírni az organikus termesztésről szóló rendeleteit, hogy elfogadtassa a besugárzási eljárást, a géntechnológia és a szennyvíz-iszap használatát, több mint 300 ezer tiltakozólevél érkezett négy hónap leforgása alatt. A Here's Health magazin felmérése szerint Angliában a megkérdeztettek 86 százaléka szívesebben vásárolna egy olyan szupermarketbe, ahol nem árusítanak génmódosított termékeket, sôt 84 százalékuk hajlandó lenne kétszer akkora távot megtenni ezért. Egy 1999-ben készült Taylor Nielsen-féle közvélemény-kutatás kimutatta, hogy az angol fogyasztók azt szeretnék, ha a befektetôk inkább az organikus gazdálkodásba fektetnék a pénzüket, mint a géntechnológiai kutatásokba.

A biogazdálkodóknak már most szembe kell nézniük a Bt-termékekkel járó veszélyekkel, ugyanis azok hamar immúnissá teszik a kártevôket az egyetlen elfogadott organikus rorarirtószerrel szemben. Azonban a génmódosított gazdálkodás veszélyének a nagyobbik része a pollenek, mikrobák és rovarok általi genetikai környezetszennyezés. Egy génmódosított pollen akár kilométerek százain át is repülhet a szelek szárnyán, a méhek pedig úgy 10 kilométer távolságra is elszállíthatják. A génmódosított magok szállítás közben bármikor lepotyoghatnak a teherautókról és a mezôgazdasági gépekrôl, így azok bárhol elszaporodhatnak. A brit Soil Association megállapította, hogy ha 9 kilométeres körzeten belül génmódosított ültetvény található, nem lehet organikus termesztésrol beszélni. Ellentétben az organikus termesztés előírásásaival, ahol bizonyos esetekben maximum öt százalékos a megengedett vegyszerszennyezés mértéke, a nem-génmódosított termékekre jelenleg a zéró tolerancia szabálya érvényes. Azért szigorúbbak az elôírások, mert a hagyományos rovarirtószerek nem növényi eredetűek, nem kivonatok, míg a géntechnológia a szervezet összetételében változtat meg valamit. A John Innes Centre brit kormány megbízásából készült tanulmányából az is kiderül, hogy az organikus földeken "elkerülhetetlen" lesz a génszennyezés, attól a pillanattól, hogy a génmódosított gazdálkodás világméreteket ölt.

A kísérleti ültetvények is veszélyeztetik az organikus kistermelôket és áruik elsőosztályú minőségét. Az USA-ban egy sikeres kukorica csipsznek vissza kellett vonni a forgalmazási engedélyét, ugyanis kiderült, hogy génmódosított. Tavaly Guy Watson, egy angol organikus kistermelô megpróbálta beperelni a szomszédját, sikertelenül, aki egy génmódosított kukorica kísérleti ültetvényt tartott a telke közelében. A kísérleti ültetvényt késôbb "fertőtlenítették" az aggódó helyi lakosok. Az ellenük indított eljárást ejtette a kormány, mikor meglátta a védelem érvét: a lakókörnyezetük és a természet védelme.

A BIOGAZDÁKAT NEMIGEN TÁMOGATJA AZ ÁLLAM, DE A HELYZET VÁLTOZÓBAN VAN

Mára számos európai ország támogatja az organikus gazdálkodást. Dánia törvénybe iktatott egy támogatási programot, információs és a gazdálkodási támogatást és anyagi segítséget is az organikus gazdálkodásra való átállás idôszakára. Svédország, Németország, Norvégia, Finnország, Ausztria és Svájc is hasonló politikát folytat. Amióta ezekben az országokban elindultak a programok, drámai fellendülést mutat az organikus mezôgazdasági szektor. Noha, a kutatásokra és fejlesztésekre szánt összegeket többnyire az iparosított gazdálkodásra költik, a brit kormány bejelentette szándékát, miszerint 40 százalékkal megemeli az organikus kistermelôk támogatását.

Óriási a lehetôsége annak, hogy az organikus mezôgazdaság jó irányba terelje a vidékfejlesztést, a munkaerôpiac bôvülését, az emberek egészségi állapotát és a környezet ápoltságát. Az államnak vissza kell vonnia a nagy mennyiségű, többlet mezôgazdasági termékek és eljárások támogatásait, amelyek felerôsítik a nem-önfenntartó, vegyszerfüggô élelmiszerek elôállítását, amelyeknek az alapfeltétele az az állami támogatás, ami a mennyiségre és nem a minôségre alapoz.

- Pesticide Action Network North America(PANNA), George Monbiot (The Guardian)


 
| Tartalomjegyzék Előző: Környezetvédelmi aggályok: veszélyben a biológiai sokféleség | Következő: Genetikailag módosított erdőgazdálkodás |

© ETK, 2001., ASEED 2000.