Az antibiotikumok szerepe a géntechnológiában

Az antibiotikumot, mint gyógyszert olyan gombákból és egyéb szervezetekből állítják elő, amelyek megakadályozzák vagy elpusztítják a baktériumokat, és ezeket széles körben használják betegségek megelőzésére és kezelésére. Bizonyára a penicillint ismerik a legtöbben a gyógyszerek ezen osztályából, ez a gyógyszertörténelem első "csodeszernek" kikiáltott gyógyszere. A mindennapossá vált antibiotikumokat, mint az amphicillin-t (a penicillin csoportba tartozik a hörghurut, homloküreg-gyulladás és urológiai gyulladások tüneteinek kezelésére használták) és a kanamycin-t (a tuberkolózis, a blunt trauma, felső és alsó léguti megbetegedések tüneteinek kezelésére és sebek kimosására használták) egyre többet használják az emberi élelmiszerekben, ami felbecsülhetetlen hatással lehetnek ez emberiségre. Antibiotikum rezisztenciát okozó géneket használnak valamennyi kereskedelmileg forgalomba hozott génmódosított termékben. Például, a Calgene cég (már a Monsanto birtokában van) kanamycingént is bevitt a FlavrSavr nevű paradicsomba. A laboratóriumon kívül ezeknek a jelzőgéneknek nincs különösebb szerepük, ezért a jelenlétük az ültetvényeken és az élelmiszerekben kiváltotta az emberek nyugtalanságát. Az antibiotikumokkal szemben kialakult ellenálló képesség megnövekedésének veszélyei miatt, számos európai ország betiltotta bizonyos génmódosított élelmiszerek behozatalát, mint például a Novartis cég Bt-kukoricáját (lásd az 5. és a 14. fejezetet). A legnagyobb gyógyszeripari cégek történetesen ugyanazok a cégek, amelyek a vetőmagokat genetikailag módosítják és rovarirtószereket, gyomirtószereket és műtrágyát gyártanak.

Kattints a képre!

AZ ANTIBIOTIKUMOKKAL SZEMBENI REZISZTENCIA KIALAKULÁSA

Annak köszönhetően, hogy az orvosok túl gyakran írják fel, illetve hogy az élelmiszerekben is elterjedt annak használatuk, kiváltotta a kórokozó baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenállást. Ez olyan félelmeket szült, hogy "szuper" betegségek fognak kialakulni, amelyeket nem lehet gyógyítani. A tudósok és az orvosok aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy új gyógymódokat kell találni. Az élelmiszerekben jelenlévő antibiotikumok miatt, az ellenálló képesség olyan erős lett, hogy rengeteg gyógyszer nem használna már a fekete pestis ellen. 1995-ben egy bubópestises madagaszkári fiú immúnisnak bizonyult az első nyolc leggyakrabban használt antibiotikumra, amelyek ezt a betegséget gyógyítják, a tetraciklint, streptomycint és a spectromycint is beleértve. 1990 és 1994 között 19 ezer bubópestises esetet jelentettek be ( ebből 229-et az USA-ban). Ez a szám "egy újabb ijesztő figyelmeztetés arra, hogy egy adott területen felbukkanó fertőző betegségek és az antimikrobiális immunitás komoly veszélyt jelenthet az egész világra nézve" - állítja Drs. David T. Dennis és James M. Hughes az USA Járványvédelmi és Megelőzési Központjából. A tudósok úgy vélik, hogy az a tény, hogy egy baktérium gyógyszer-rezisztanciára tesz szert "azt bizonyítja, hogy egy ilyen, orvosilag baljóslatú eset megismétlődhet".

Ehhez hasonlóan a tuberkolózis és a Streptococcus pyogenes nagyban ellenállóvá vált a legkiválóbb forgalomban lévő gyógyszerekkel szemben. Azoknak az antibiotikumoknak, amelyekkel a fertőzött baromfi okozta (a campylobacter baktérium, az amerikai csirkék 70-90 százalékát fertőzi meg, 2-8 millió emberi megbetegedést okozva ezzel évente) megbetegedéseket kezelték, ugyancsak gyengülni látszik a hatásuk. A fluorquinolone antibiotikum csoporttal (a chlamydia tüdőgyulladás és urológiai gyulladások kezelésére használták) szembeni ellenállás Spanyolországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban elérte a 82 százalékot. Az is valószínűbb, hogy a déli, "szegény" országok népessége nagyobb ellenállóképességre tett szert, mint az északi, "gazdag" országok lakosai, mivel a receptre kapható gyógyszereket ott kevésbé korlátozzák. A STAF vírusos esetek egyharmada, világszerte (évente 500 ezer egyedül az USA-ban), ellenállónak bizonyulnak a legújabb gyógyszerekre, beleértve a penicillint és az amphicillint is. Még a vancomycin, "az utolsó remény antibiotikuma" is hatástalan néhány kórokozóval szemben.

Az ennél is riasztóbb valóság az, hogy többszörös rezisztenciát is találtak a kanamycint és a streptomycint, gentamycint, neomycint, valamint a aminoglycint iiletően, amelyek igen fontosak az életveszélyes eseteknél. Ezek az antibiotikumok azért olyan hasznosak, mert nem bontják le a sejtfalat és nem juttatnak mérgeket a vérrendszerbe. Tekintettel erre a helyzetre, a kórházi létesítményeknek el kell mostantól fogadniuk azt a tényt, hogy inkább megfékezni kell fertőzéseket, mintsem harcolni a ellene. Az Élelmiszer- és Gyógyszer Ellenőrző Hivatal szabályozói "még sohasem ültek egy életveszélyben lévő beteg ágya mellet...remélve, hogy az antibiotikum hatni fog és szembenézve annak a következményével, ha mégsem" - állapítja meg Dr. David Bell, a Járványellenörző és Megelőző Központ munkatársa.

AZ ANTIBIOTIKUMOK AZ ÁLLATOKON KERESZTÜL BEKERÜLNEK AZ EMBERI TÁPLÁLÉKLÁNCBA

Az antibiotikumokat nagy mértékben alkalmazzák az állatok betegségének megelőzésére és kezelésére is. Míg sok az eredendően beteg állat, amit súlyosbít az ipari gazdálkodási eljárások és az olyan szarvasmarha növekedési hormonok alkalmazása, mint a BST (lásd a 15. fejezetet), addig az USA-ban használt 25 millió kilogramm felét NEM a beteg állatok gyógyítására fordítják hanem, a takarmány kiegészítőjeként használják, ami serkenti a növekedést. Az elmúlt harminc évben az első, a brit gazdálkodásban használatos antibiotikumokról készített szakértői vélemény szerint, az Élelmiszer Mikrobiális Biztonság Tanácsadó Bizottság megállapítja: "a négy legfőbb élelmiszer-mérgező kórokozó - a szalmonella, E.coli, a campylobacter és az enterocci - közvetlen összefüggésben áll a mezőgazdaságban alkalmazott antibiotikumok túlzott használatával." A jelentés "meggyőzően rávilágít arra, hogy az állatoknak adott antibiotikum néhány olyan ellenálló baktérium megjelenését eredményezte, amelyek az embert is megfertőzhetik" illetve olyan fertőzéseket idézhet elő, ami ellenállóvá válik a gyógyszerekkel szemben, beleértve az szalmonellát és az E.coli-t is. Annak érdekében, hogy az antibiotikumok a jövőben is biztosan hatásosak maradjanak, és megőrizzék azon képességüket, mely életeket ment meg és mind az emberek, mind az állatok szenvedését megelőzi, az antibiotikumok alkalmazását szigorúan szabályozni, csökkenteni kell. Ugyanakkor, e probléma megelőzésének a legfőbb módja az, ha az állatokat természetesebb körülmények között tartják.

ANTIBIOTIKUM-REZISZTENCIA JELZŐGÉNEK A GÉNMÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREKBEN

Jelenleg az óriáscégek antibiotikum-rezisztencia géneket használnak a génmódosított élelmiszerekben, olyan "jelzőgéneket", amelyek megmutatják hogy a növényekben bekövetkezett-e a génbeépülés. A jelzőgén, kivétel nélkül a szervezet minden egyes sejtjében megtalálható. Következésképp, egy tabletta beszedésétől eltérően, amikor valaki Roundup Ready szóját fogyaszt (lásd a 13. fejezetet) a gén, amely átruházza az amphicillinnel szembeni rezisztanciát, megtalálható a növény minden egyes sejtjében. Ennek okán, az orvosok által felírt receptek és az antibiotikummal etetett és injekciózott állatok révén emberi szervezetbe jutó antibiotikumokon felül, az emberek olyan helyzetbe kerültek (a főbb vetőmag, vegyszer- és gyógyszer előállító óriáscégeknek köszönhetően), hogy olyan élelmiszereket kell fogyasztaniuk, melyek teli vannak olyan génekkel, melyet külön arra terveztek, hogy azokra a gyógyszerekre legyenek ellenállók, amelyeket milliók szednek.

Egy 1994-ben végzett tanulmány kimutatta, hogy a növények és baktériumok közötti génátörökítés lehetséges, és hogy ebbe az átörökítésbe beletartozhatnak és beletartoztak a antibiotikum-rezisztencia gének az összes teszt során. Továbbá, egy 1999-ben végzett holland tanulmány kimutatta, hogy az élő, ép a antibiotikum-rezisztencia gének átugorhatnak a génmódosított élelmiszerekből az ember beleibe és életben maradhatnak jó néhány percig a vastagbélben. Ez azt jelenti, hogy a génmódosított élelmiszerek fogyasztása, beleértve az antibiotikum-rezisztencia jelzőgéneket, közvetlenül antibiotikum-rezisztanciával ruházhatja fel az embereket. Az ellenállás kialakulása azt is jelentheti, hogy az óriáscégek ezt követően is igényt tarthatnak állami kutatási és fejlesztési pénzekre, új gyógyszerek létrehozására az állampolgárok adóiból.

EU AZ USA ELLEN A VILÁGKERESKEDELMI SZERVEZETBEN: SZABADKERESKEDELEM, VÉDŐVÁMRENDSZER, VAGY ÉLELMISZERBIZTONSÁG?

Az elmúlt tíz évben, az EU tiltotta az amerikai hús behozatalát, mely olyan állatból származik, amit antibiotikumot tartalmazó takarmánnyal etettek, mert attól tartanak, hogy a fogyasztóikban gyorsan kifejlődik az ellenállás. Az emberekben kialakult antibiotikum-rezisztancia a legfőbb oka annak, hogy az európai országok miért ellenzik a génmódosított szervezetek importálását. 1998 decemberében, a Kemoterapeuták Nemzetközi Társasága (International Society of Chematherapists) felmérést végzett a tagjai között és a legtöbben "elfogadhatatlannak" tartják, hogy a Novartis-féle Bt-kukorica antibiotikum-rezisztencia gént tartalmaz. Németországban ugyanezen indokból több mint 1300 orvos írta alá, a Novartis-féle kukorica betiltásáról szóló kérvényt. 1999-ben az EU betiltotta a Novartis kukoricát, teljes mértékben az antibiotikum-rezisztencia kérdésre alapozva (lásd a 14. fejezetet).

VÉGKÖVETKEZTETÉS Amíg a Novartis óriáscég magabiztosan állítja, hogy nemsokára elkészül az új génmódosítási eljárás, amelyhez többé nem szükséges az antibiotikum-rezisztencia jelzőgének alkalmazása, és hogy ezért az ügy el fog simulni, addig valamennyi génmódosított terményben, ami bekerül a táplálékláncba, megtalálhatók ezek a gének. Ez egy újabb példája a megelőzés elvének semmibevételére, a piaci érdekek javára.