|
|
Az egészségügy és az élelmiszer-biztonság problémája a 60-as évek iparosított gazdálkodására (a földegyesítésekre, az antibiotikum nagymértékű használatára az állattartásban, az elgépiesedésre) vezethetô vissza, amikor a mezôgazdaságban és a termesztésben megjelentek a féreg-, gyom- és rovarirtószerek illetve a műtrágyák. Azóta nyilvánvalóvá vált az összefüggés a megbetegedések és az állatok nagyipari tartása között - a 80-as évek végén és a 90-es évek elején Európán végigsöprô kergemarhakór járvány jó példája az élelmiszerek veszélyhullámára. A szalmonella a 40-es években jóformán ismeretlen volt, míg mára majdnem hogy közhelynek számít. Az ételmérgezések száma az elmúlt tíz évben 400 százalékkal emelkedett, ami most az adófizetôknek egy- és három milliárd dollár közötti összegbe kerül évente. Nemrégiben dioxint találtak a belga csirkékben és tojásokban. A gyom- és a rovarirtószerek használata és a génmódosított élelmiszerek megjelenése a két legfrissebb megnyilvánulása annak, hogy hogyan tölti ki a haragját az ipari mezôgazdaság az élelmiszereken. A legfontosabb aggályok közé tartozik az antibiotikumokkal szembeni immunitás kifejlôdése (lásd a 19. fejezetet), a mérgek és a megnövekedett mennyiségű, új allergének létrejötte.
ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK
Az élelmiszerek szabályhozói az USA-ban (FDA, EPA, USDA) és az EU-ban úgy viselkednek, mint az a kutya, amelyik megpróbálja elkapni a saját farkát. Körbe-körbe futnak, ez idáig elkerülve a bajt, de ha egyszer sikerül elkapniuk, elszabadul a pokol. A fogyasztók sajnálatára a törvényhozók döntése mások kárára is lehet. Ravasz módon a génmódosított élelmiszereket, rovarirtószerekként (Bt termények, lásd a 14. fejezetet) vagy, élelmiszer adalékanyagokként kategorizálják, vagy pedig elbújtatják a lényegi azonosság mítosza mögé. Így az óriáscégek sikeresen kibújnak az élelmiszerek rendkívül szigorú biztonsági bevizsgálásai alól.
A LÉNYEGI AZONOSSÁG MÍTOSZA
A lényegi azonosság fogalma Európában, Észak-Amerikában és szerte a világban alapja azoknak a szabályozásoknak, amelyeket azért hoztak létre, hogy megkönnyítsék a génmódosított élelmiszerek gyors piacra dobását. Az EU-ban például a génmódosított élelmiszerekre és azok összetevôire vonatkozó törvények a lényegi azonosság elvét alkalmazzák mind a bevizsgáláskor, mind pedig a génmódosított élelmiszerek árucímkéin való feltüntetéskor. A lényegi azonosnak minôsített élelmiszereket nem vetik alá szigorú biztonsági teszteléseknek, arra a feltételezésre alapozva, hogy nem veszélyesebbek azoknál a hasonló, piacon lévô termékeknél, melyeken nem végeztek génmódosítást. A lényegi azonosság szabálya azt jelenti, hogy a két különbözô élelmiszer minden olyan jellemzô tulajdonsága hasonlóságot mutat, amit fontosnak tart a vásárló, a biztonságos fogyaszthatóságot, a tápértékét, az ízét és az anyagát is beleértve. Azonban a jelenlegi gyakorlatban, a génmódosított élelmiszereknek csak bizonyos tulajdonságait hasonlítják össze a nem-génmódosítottakkal.
Jelenleg az elôírt tesztelési eljárások Európában és Észak-Amerikában abból állnak, hogy egy meghatározott vegyi és biokémiai elemzést hajtanak végre, amelyet arra terveztek, hogy megmérjék egy élelmiszer tápanyagtartalmát, bizonyos mérgeit és allergénjeit. Ezek a tesztek az élelmiszer azon különleges összetevôire összpontosítanak, amelyekről úgy sejtik, hogy génmódosítás hat rájuk, ezt összehasonlítják az adott génmódosítástól mentes élelmiszer ismert sajátosságaival és megvizsgálják a szervezetekbe ültetett gének ismert sajátosságait is. Ezek a vizsgálatok nem ismerik fel a génmódosított élelmiszerben rejlô veszélyeket és az egészségre ártalmas, kiszámíthatatlan mellékhatásokat.
Tekintettel arra, hogy a géntechnológia bevezetése váratlan veszélyeket rejthet az egészségre nézve, valamennyi génmódosított élelmiszeren olyan teszteléseket kéne elvégezni, ami képes felmérni egy sor elôre nem látható kockázatot. Mégis, jelenleg a lényegi azonosság fogalmának használata lehetôvé teszi az ilyen tesztelések mellôzését. Kizárólag a klinikai tesztelések képesek kimutatni az ember egészségére veszélyes allergének és mérgek jelenlétét, amelyek a géntechnológiai eljárások során váratlan mellékhatásokban jelentkeznek.
ALLERGIÁK
Ipari enzimek: Az élelmiszer okozta allergiás reakciók száma robbanásszerűen megsokszorozódott az 1960-as évektôl, amikor is az élelmiszeriparban és a mosószerekben elterjedtek a mesterséges enzimek használata. Számos élelmiszerben - a lisztben, a keményítôkben, a szénsavas üdítôitalokban, a gyümölcslevekben, az olajokban, a sörökben, a borokban, a sajtokban és a húsokban - az ipari enzimeket arra használják, hogy fokozzák a nyereséget, a feldolgozhatóságot, az eltarthatóságot, az ízt és egyéb tulajdonságokat. Ezeket az enzimeket nem szükséges feltüntetni az élelmiszerek címkéin, ezért nehéz azokat elkerülni. A genetikailag módosított szervezetek, általában a penészek és a baktériumok egy sor ilyen enzimet termelnek. Mivel az elôállított enzimeket késôbb leválasztják a genetikailag módosított szervezetekrôl, ezért azok alkalmazását nem kell a címkén feltűntetni. Azonban a leválasztás nem mindig tökéletes, így a penész és a baktérium maradványok a fô kiváltói az allergiás reakcióknak.
A GÉNMÓDOSÍTOTT SZÓJA: EGY ÚJ ALLERGIA KIVÁLTÓ
Új félelmek merültek fel a génmódosított élelmiszerek biztonságát illetôen, miután 1999 márciusában a York Nutritional Laboratory (York-i Élelmiszer Laboratórium) legújabb kutatásai kimutatták, hogy 1998-ban 50 százalékkal emelkedett a szója okozta allergiás reakciók száma. Molekula tömege alapján (20kDa), a génmódosított szójafehérje abba a fehérjecsoportba esik, amirôl úgy gondolják, hogy emésztés után allergiás reakciót vált ki. A Yorki felfedezések hitelesen bizonyítják azt, hogy a génmódosított élelmiszereknek kézzelfogható, ártalmas hatása van az emberi szervezetre. A 17 éves szójatesztelés történelmében, most elôször kúszik fel a laboratóriumok elsô tíz élelmiszere közé, amelyek allergiás reakciókat váltanak ki a fogyasztókban. A krónikus megbetegedések közül kiválthat bélirritáció szindrómát, emésztési zavarokat és bôrpanaszokat, pattanást és ekcémát. Továbbá neurológiai megbetegedéseket, krónikus kimerültség szindrómát, fejfájást és letargiát is okozhat.
Hajszál híján ugyan, de egy génmódosított élelmiszer okozta katasztrófát már sikerült elkerülni. A Pioneer Hi-bred a szóját brazildió génnel keresztezte azért, hogy fokozza a fehérjetartalmát. Amikor a brazildió-szóját állatokon tesztelték, nem tapasztalták semmi jelét annak, hogy allergiás reakciókra utalna. Egy szerencsés véletlen során, a tudósok keze ügyébe akadt néhány brazildió allergiás ember vérmintája. Amikor ezeken kipróbálták a génmódosított szóját, allergiás reakciót váltott ki. Sok dióallergiás ember számára halálos lett volna. Legtöbbször azonban nem állnak rendelkezésre ilyen vérminták, amiken el lehetne végezni genetikailag módosított szervezetek allergén teszteléseit, mivel az emberek nem fogyasztották azoknak az "idegen fehérjéknek" a többségét, amelyeket a géntudósok az élelmiszerekbe helyeznek. Dr. Mae-Wan Ho, angol tudós szerint: "Nem létezik olyan eljárás, amivel biztosan meg lehetne állapítani a génmódosított élelmiszerek által okozott allergiás reakciókat. Az allergiás reakciók általában csak azután jelentkeznek, hogy az elsô allergén elfogyasztása az alanyt érzékennyé tette rá. "
MÉRGEZÉSEK
A genetikailag módosított termékek kétségtelenül mérgezôek lehetnek az ember egészségére nézve. 1998-ban egy génmódosított L-triptofán termék, egy gyakori diétás táplálékkiegészítô 37 amerikai halálát okozta és több mint 5000-en maradandó károsodást szenvedtek egy akár halálos, fájdalmas vérbetegségtôl, az úgynevezett eosinophilia myalgia szindrómától (EMS), mielôtt az USA Élelmiszer és Gyógyszer Ellenôrzô Hivatala betiltotta. A gyártó, a Showa Denko, Japán harmadik legnagyobb vegyszergyártó cége, elsô ízben 1988-89-ben használt génmódosított baktériumot arra, hogy létrehozza a kereskedelmi táplálékkiegészítôt. Úgy vélik, hogy a baktérium valahogy megfertôzôdött a DNS keresztezôdése folyamán. Az elvégzett számítások szerint a génmódosított L-tryptophan tiszta volt, azaz anyagában megegyezett az azt megelôzô, természetes baktériumból elôállított elôdjével. Azonban az emberi egészségre nézve nyilvánvalóan nem volt lényegileg azonos. Ha olyan teszteknek is alá kellett volna vetni azt, mint az állati és emberi próbafogyasztás, mely révén könnyen ki lehet szűrni a káros anyagokat, akkor az a tény, hogy ezen táplálékkiegészítô nem volt lényegileg azonos, nyilvánvalóvá vált volna. Azonban ezeket a teszteket nem végezték el. A Showa Denko eddig már több mint kétmilliárd dollár térítést fizetett ki a károsultaknak.
A mérgek terén a legnagyobb problémát az a tény jelenti, hogy semmit sem tudunk az idült mérgezésrôl. Más, hasonló páldákból kiderült az, hogy akár 30 év is eltelhet mire egy fehérje mérgezô hatása nyilvánvalóvá válik. Egy génmódosított szójafehérje 74 százalékban tér el egy közönséges szójafehérjétôl. Mivel ezeket a fehérjéket egy növény és egy baktérium kombinációjából állítják elô, tehát valójában teljesen újfajta fehérjék, következésképp nem lehet sem egy baktériummal, sem egy növénnyel összehasonlítani. Elég egy egészen kis változtatás az aminosavak sorrendjében, és az egészséges fehérje egy ártalmas fehérjévé változik.
1999-ben a brit Rowett Intézet tudósa, Dr. Pusztai Árpád kutatásai kimutatták, hogy a hóvirág DNS-ével és egy gyakran használt promoter, a karfiol-mozaik vírus (egy olyan promoter, ami majdnem minden génmódosított élelmiszerben és terményben megtalálható) DNS-ével keresztezett Bt-burgonya mérgezô az emlôsök számára. Bebizonyította, hogy a génmódosított burgonya (lásd a 14. fejezetet) jelentôs mértékben károsítja a patkányok belsô szerveit beleértve a lépet, az agyat, a herét, a hasnyálmirigyet, a vékonybelet és a gyomrot.
A 22-ES CSAPDÁJA
Tekintettel arra, hogy országos szinten inadekvát módon folynak a tesztelések, annak köszönhetôen, hogy megalapozatlanul az lényegi azonosság elvére támaszkodnak, a szabályozók az óriáscégektől várják el, hogy elvégezzék a saját tesztjeiket. Emellet a szabályozók részéről az a gyakorlat alakult ki, hogy tudományos tényeknek veszik a kétséges tesztelési eljárások eredményeit, s emiatt nem várható előrelépés a nemzetközi fogyasztóvédelemben. A nemzetközi tisztségviselők ebben a tekintetben ez idáig még nem csalódtak. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályai szerint az élelmiszerek fogyaszthatatlanságának bizonyítása, az importáló országot terheli. Mégis, amikor az országok megpróbálnak élni a felelősségükkel, hogy megvédjék az állampolgáraikat, a génmódosított élelmiszerek exportőrei más WTO szabályokat használnak fel arra, hogy kereskedelmi szankciók bevezetésével fenyegessék, ha az importáló ország akadályozza a "szabadkereskedelmet". "Szerte a világban, úgy vélik a fogyasztók, hogy a kereskedelmi szankciók bevezetésével való fenyegetéseket arra használják, hogy szétmorzsolják a fogyasztóvédelmet az óriáscégek javára". - Consumers International (egy globális védelmi-szervezet a fogyasztóvédő szervezetek részére).
- Wytze de Lange (Hollandia), Campaign for Food Safety (USA),
John Fagan, Ph.D. (USA), "Puls Tip" magazin (Svájc)