|
|
A gazdák azért alkalmazzák a BST-t, mert a hormon a terhesség alatt felszabadult hormonok másolása révén a tejhozamot tejelési periódusonkét harminc százalékkal meg tudja növelni. Az világos, hogy a tejiparban a tejhozam növekedése összefügg a gazdasági érdekeltséggel, és az is bizton állítható, hogy a BST egészségügyi, környezetvédelmi és morális szempontból is gyanús. Ezt az állítást megerősíti, hogy az EU-ban betiltották a használatát. Világszerte csak az USÁ-ban engedélyezték, ahol a hatóságok kitartanak a BST ártatlansága mellett. Az USA azzal vádolja az EU-t, hogy a hormon betiltásán keresztül korlátozza azUSA kereskedelmét.
MAGASABB HOZAM, ALACSONYABB ÁRON?
Eleve vitatható az, hogy a tejiparnak rettentően szüksége volna a hozam növelésére, amióta nagy többlettermelése van. Az ipar képviselői (elsősorban a Monsanto) azt állítják, hogy a BST alacsonyabb árakat fog eredményezni, mivel ugyanaz az állatállomány harminc százalékkal több tejet fog adni. A BST bevezetése óta Amerikában a tejárak inkább emelkedtek. A tejipar sikeres egyezséget kötött a kormánnyal a fix tejárak megszűntetése érdekében, hogy a BST bevezetésével párhuzamosan az áremelés is engedélyezhető legyen. A tejárak nem fognak csökkenni, hiszen az USA kormánya nem csak adókedvezményeket ad az olyan cégeknek, mint a Monsanto, hogy kifejlesszék és felhasználják ezeket a mérgeket élelmiszereink gyártásához, hanem államilag is támogatja a tej árát, és a Szövetségi Élelmezési Programon (Federal Feedig Program) keresztül támogatja és élelmezi a tejgazdaságok marhaállományát. Így a tejtermelés és az árak egyaránt növekednek, de csak az állami szubvenció miatt.
A BST-vel kezelt tehenek gyorsabban nőnek és több takarmányt fogyasztanak, hogy produkálni tudják azt a harminc százalékkal magasabb tejhozamot, amire kémiailag átalakított testük kényszeríti őket. A nagyobb takarmányigényből származó járulékos költségek ellensúlyozására a tehenek állati eredetű táplálék-kiegészítőket kapnak, és ez húsevővé, sőt kannibállá teszi a békés növényevőket, ami komoly közegészségügyi problémákat okozhat. Ez a gyakorlat mára összefonódott a kergemarhakórral és annak új emberi változatával, a Creutzfeld-Jacob-kórral, még egy további, egészséget érintő kockázattal tetézve azokat a kockázatokat, melyek a BST-vel kapcsolatban már felvetődtek. A kergemarhakór és a Creutzfeld-Jacob-kór tüntették el az EU piacairól a brit marhahúst 1997-től 1999 végéig.
MI FENYEGETI AZ ÁLLATOK EGÉSZSÉGÉT?
A BST mellékhatásai: felfúvódás, hasmenés, térd- és lábfájdalmak, evési zavarok, láz, csökkent hemoglobin-szint a vérben, kevesebb petesejt, alacsonyabb terhességi ráták, kevesebb ellés, tőgygyulladás. Ez utóbbi egy olyan tőgyfertőzés, amelynek szemmel látható jele az elváltozott tej. A tőgygyulladás kezelésekor antibiotikum kerülhet a tejbe, és valószínűleg így válnak antibiotikum-rezisztenssé a különböző baktériumok, amelyek aztán emberi betegségek kórokozói lesznek (lásd a 19. fejezetet). 1999 január 14-én a Health Canada (a kanadai egészségvédelmi ügynökség) bejelentette, hogy nem fogja jóváhagyni a BST-kereskedelmet Kanadában. A bejelentés azt állította, hogy "a BST elfogadhatatlan mértékben veszélyezteti a tejgazdaságok marhaállományának biztonságát". Míg az USA Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatala (US FDA) szerint a BST-nek nincsenek biológiai hatásai, a kanadai tudósok számos különböző rákról, köztük a vastagbél- és prosztata-rákról állapították meg, hogy BTS-használat okozza.
KÖZEGÉSZSÉGÜGYI AGGÁLYOK
A Monsanto létrehozott egy új aminosavat (a lizint epsilon-N-acetilizinnel helyettesítette a #144 helyen) a BST-ben, de az FDA-t erről elfelejtette értesíteni. Mindannyiszor, amikor egy aminosav egy hormonban vagy egy proteinben eltér a normál genetikus kódtól, az veszélyes következményekkel járhat. A sarlóssejt-vérszegénység csak egy példa a sok közül. Az Alzheimer-kór egy másik példa, ahol is csak egy aminosav helyettesítése (phenylalanine) a betegség egy típusának bázisát alkothatja. A BST-vel a rossz irányú kutatás kifejlesztett egy terméket, amelyben génátírási hibát eredményezett. Ez a hiba a BST-n végzett kutatások után tűnt fel, és jóval azután, hogy a BST-t kifejlesztették és jelentették az FDA-nak.
52 visszamaradó antibiotikumot (és csak néhányukat tesztelték), allergént, vért és ürüléket/FAECES találtak a tejben, emberi és állati növekedési hormonokkal együtt. Az 59 bioaktív hormon közül, amit a tejben találtak, a legrosszabb talán az IGF-1, ami egy inzulinhoz hasonló növekedési faktor, amely a tehénben és az emberben azonos. Az IGF-1 az emberi mell-, gyomor- és bélrák egyik lehetséges okozója, valamint kulcsfaktornak vélik MINDEN rák burjánzásában és növekedésében. A BST-vel beoltott tehenek tejében növekedett az IGF-1 mennyiség, egységenként kétszer annyi, mint más esetekben. A testünkben lévő extra mennyiségre tekinthetünk úgy, mint a rák "üzemanyag-sejtjeire".
Az USA-ban egy köbcentiméter kereskedelmi forgalomban lévő tejben 750 ezer gennysejt és 20 ezer élő baktérium megengedett. Azonban egy teáskanálnyi BST-tej (4.93 köbcentiméter) 3.696.691 gennysejtet és 60.000 baktériumot tartalmaz. Tíz kilogramm tejből lehet csinálni egy kilogramm sajtot. 21 kilogramm tejből lehet csinálni egy kilogramm vajat. Ez azt jelenti, hogy minden szelet sajt, ami BST-vel kezelt tejből készült, húszszor annyit tartalmaz ebből a növekedési faktorból, és minden darabka vaj negyvenkétszer annyit, mint egy pohár egyszerű tej. A pasztörizáció NEM pusztítja el az IGF-1-et. Ha ez az eljárás valóban hatékony lenne, akkor nem ismételnék meg annyiszor, mielőtt a tej eljut a fogyasztóhoz.
A FARMEREKRE GYAKOROLT HATÁS
A BST széleskörű használata meggyorsítja a kis tejgazdaságok megszűnését, ugyanis csak a nagy farmok képesek vállalni a drága élelem, a magasszintű technikával működő etetőberendezések és az ehhez kapcsolódó állatorvosi ellátás extra költségeit.
A Monsanto és az FDA érveivel ellentétben a BST valószínűleg nem növeli meg az egyéni gazdálkodók bevételeit, mivel a BST nem segíti elő az állatfarmok jobb működtetését. Ötszáz amerikai gazdaság kilencezer-ötszáz tőgygyulladásos állatot jelentett be. Ez a betegség megkönnyíti a genny bejutását a tejbe, megnövelve így a tejben lévő bakteriális sejtek mennyiségét. Sok állatot el kellett pusztítani.
A FORGÓAJTÓ ÉS A TERMÉKJÓVÁHAGYÁSI ELJÁRÁS: ELLEPLEZETT HIÁNYOSSÁGOK?
Ugyanúgy, mint a másik Monsanto-termék, az aspartame jóváhagyásánál, itt is teljesen nyilvánvaló volt, hogy a kormány és az üzleti szféra közti forgóajtó-szindrómával (lásd a 3. fejezetet) van dolgunk a piaci engedélyeztetés során. 1999 tavaszán az amerikai Center for Food Safety kérelmet nyújtott be a Monsanto-féle hormon piacról való kitiltásának érdekében. Ugyanebben az időben két Vermont állambeli szenátor kérvényezte az egészségügyi tárcánál a BST-t engedélyező tisztességtelen eljárás felülvizsgálatát.
KERESKEDELMI KÉRDÉS? A SZARVASMARHA NÖVEKEDÉSI HORMON BETILTÁSA AZ EU-BAN
1994 januárjában a Fehér Ház egy jelentést adott ki az élelmiszereinkben használt első génmódosított hormonról. Az EU hétéves moratóriumot rendelt el piacain a BST-re, ami 2002-ben jár le. Ezt a tiltást kevéssel a bejelentés után biztonsági okokból vezették be. Az EU-tiltás, ami az összes USÁ-ból származó, növekedési hormont és antibiotikumot tartalmazó marhahúsra vonatkozik, nagy vitát indított el a Világkereskedelmi Szervezetben (WTO) (lásd a 6. fejezetet). 1999 júliusában az USA száztizenhét millió dollárnyi vámot vetett ki kereskedelmi szankciók formájában különböző termékekre, a szarvasgombától a szalonnáig, miután a WTO egyetértett azzal, hogy a hormonkezelt marhahúsra vonatkozó EU-tiltás ellenkezik a szabadkereskedelmi szabályozással. A brit vállalatok azonban megszegték ezeket a szankciókat kormányuknak a hivatalos EU-politikával ellenkező álláspontja miatt. Mára az USA maradt az egyetlen ország a világon, amely engedélyezi a BTS használatát, de mindannyian szembesülünk az amerikai hús és tejtermékek fogyasztásának kockázatával.
A CODEX FELLÉP A SZARVASMARHA NÖVEKEDÉSI HORMON ELLEN
1995 óta az USA nyomást gyakorol a Codex Alimentariusra, hogy olyan sztenderdeket, olyan magas maximális határértékeket állapítson meg a tejben visszamaradó BST-tartalomra vonatkozóan, amivel demonstrálható lenne a tej egészségre ártalmatlan volta, és nemzetközi exportja szabad utat kapjon. A Codex az ENSZ-nek az a testülete, amely az élelmiszer minőségére és megbízhatóságára vonatkozó nemzetközi sztenderdeket dolgozza ki, és amely százhatvanöt nemzetet tömörít. 1999. június 30-i ülésén a Codex kíméletlenül visszautasította az amerikai kérelmi indítvány bármilyen további megfontolását, különös tekintettel a legutóbbi kanadai tiltásra vagy "figyelmeztetésre", és arra a legutóbbi jelentésre, amit a rákot illetve a BST-vel kezelt tej egyéb kockázatait vizsgáló független nemzetközi szakértők két küldöttje nyújtott be az Európa Tanácshoz. Ezzel a gesztussal a Codex világosan kimondta, hogy a nemzeti kormányoknak a közegészség állapotának beható ismeretében teljes jogukban áll eldönteni, hogy importálnak-e BST-tejet vagy nem.