Kattints a képre!
|
|
Az első néhány kereskedelmi forgalomba hozott, génmódosított élelmiszeripari termék rovarkártevő és növényvEdiszer-rezisztens volt. Ezeket a terményeket, mint amilyen a roundup-ready szójabab, a cukorrépa és a repce, vagy a Bt-kukorica, a burgonya és a gyapot (lásd 4. fejezet), mind olyan óriáscégek kísérletezték ki, mint az AgrEvo, a Novartis, a Pioneer és a Monsanto. A roundup-ready terményeket a következő ötlet alapján fejlesztették ki: a n^vEnyeket genetikailag úgy módosították, hogy különösen ellenállóak legyenek a magokat gyártó cég saját fejlesztésű, legkeresettebb növényirtójával szemben.
A ROUNDUP READY SZÓJABAB: AZ EURÓPÁBA ÁRAMLÓ GÉNMÓDOSÍTOTT TERMÉNYHULLÁM KEZDETE
Az európai szója 60 százaléka importból származik, és az összes feldolgozott élelmiszer kilencven százaléka tartalmaz szóját. 1999 végére az EU-ba importált szója legnagyobb része génmódosított. 1997-ben a génmódosított szója már a világ szójatermelésének negyvenhat százalékát tette ki, ez 1998-ban elérte az ötvenkét százalékot. Szójalecitint tartalmaz a csirkeleves, a csokoládé, a majonéz, a margarin, a tej, a növényi olaj, a vitaminok - tulajdonképpen minden. Állatokat is etetnek vele, így az emberi táplálkozásba innen is bekerül.
A Roundup Ready szója volt az első génmódosított termék, amelyet Európába importáltak (1996-ban), és a Monsanto állította elő. Ekkor robbant ki az európai ellenkezés a génmódosított élelmiszerekkel szemben, és nagy felháborodást keltett a megkülönböztetés és az áruk címkézésének teljes hiánya, ami miatt a tájékozatlan vásárlónak sérül a választáshoz való joga. A Monsanto és a többi transznacionális cég sikeresen kijárta az Egyesült Államok kormányánál, hogy az exportra szánt áruknál ne kelljen megkülönböztetniük a génmódosított és a nem génmódosított terményeket, és nem kell a címkéken sem feltüntetniük a lehetséges génmódosított összetevőket sem. Így az importőrök nem tudják ellenőrizni a behozott szóját. A Monsanto azzal érvelt, hogy túl költséges lenne a címkézés, és talán még kevésbé lenne lehetséges szétválasztani a génmódosított szóját a nem-génmódosítottól. Ezeket az érveket az Archer Daniels Midland és más nagyobb gabonafeldolgozó cégek remekül megcáfolták, amikor 1999-ben elkülönített tengeri kereskedelmi útvonalakat létesítettek a nem-génmódosított kukorica számára. Az óriáscégek egyetértettek abban, hogy a génmódosított élelmiszer lényegét tekintve ugyanolyan, mint a nem-génmódosított élelmiszer, vagyis nincs köztük számottevő különbség (lásd 18. fejezet), és ezért nem indokolja semmi a termények különválasztását.
A GAZDASÁGI ELLENŐRZÉS TUDOMÁNYA
A Roundup Ready szóját virágok (petúnia) génjeivel és amphicillin antibiotikum-rezisztens jelző génekkel (lásd a 19. fejezetet) keresztezték, így különösen ellenálló lett a glyphosate-alapú RoundUp-pal, a legnépszerűbb Monsanto-féle növényirtóval szemben. Így aztán a gazdálkodónak a kettőt együtt kell megvásárolnia. A glyphosate egy széles hatókörű növényirtószer, ami azt jelenti, hogy mindent tökéletesen kiirt, az ellenálló szóját kivéve. 1996-ban a roundup-eladás a Monsanto agrokémiai termékekből származó, 8,6 milliárd dolláros évi bevételének tizenhét százalékát tette ki, annak ellenére, hogy már húsz éve van a piacon. Az mezőgazdasági vegyszeres termékek eladása huszonegy százalékra ugrott 1996 első kilenc hónapjában, ami két és fél milliárd dollárt jelent. Ez nagy mértékben a Roundup-forgalom növekedésének tulajdonítható. 2000-ben ugyan lejár a Roundup szabadalma, de a Roundup Ready szójának szüksége van rá, ezért a Monsanto még tovább is az ellenőrzése alatt tudja majd tartani termékeit és profitjait.
"A ROUNDUP READY SZÓJABAB NAGYON SOK EMBER AGGODALMÁNAK SZIMBÓLUMÁVÁ VÁLIK A MEZŐGAZDASÁGBAN GYAKORLATBAN LÉVŐ GÉNTECHNOLÓGIA ÉS AZ ÉLELMISZER-ELLÁTÁS ÁLTALÁNOS ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATBAN. MÍG EZ EGY ARATÁSI IDÉNY EREJÉIG TART, A SZÓJABAB NAGYON SOK OLYAN DOLGOT SZIMBOLIZÁL, MELYEK A MEZŐGAZDASÁGOT A MEGBÍZHATÓ FARMER-GAZDÁLKODÁSSAL ÉS ÉLELMISZER-TERMELÉSSEL ELLENKEZŐ IRÁNYBA VISZIK"
- GRAIN, (amerikai civil szervezet)
ROUNDUP: AZ EMBER ÉS A KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÉNEK KOCKÁZATA
Egy a Berkeley Egyetem Közegészségügyi Intézetében 1993-ban készült tanulmányból kitűnik, hogy a glyphosate a harmadik legtöbbször előforduló, növényirtó szerek okozta megbetegedés előidézője a mezőgazdasági munkások, és a leggyakoribb a "tájkarbantartók" körében Kaliforniában (lásd a 18. fejezetet).
Dr Marc Lappe a Center for Ethics and Toxics-ból publikált egy jól megalapozott tanulmányt a Journal of Medicinal Food című lapban, melyben rámutatott, hogy a Monsanto-féle Roundup Ready szójabab 12-14 százalékkal kevesebb olyan hasznos, a természetben előforduló növényi ösztrogént tartalmaz, mint a közönséges szójabab. Ez a növényi ösztrogén természetes védelmet nyújthatna a mellrák, a különböző szívbetegségek és a csontritkulás kialakulása ellen.
Az ausztráliai Adelaide Egyetem kutatásai szerint a glyphosate-ban található "semleges" tisztítószerek meggátolják az ebihalak lélegzését. A Világegészségügyi Szervezet (WHO) Környezetvédelmi Programja és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet megfigyelte, hogy a glyphosate ártalmas a békákra és a halakra. Az amerikai egészségügyi minisztérium felfedezte, hogy a glyphosate károsan befolyásolja a kisállatok szaporodását, a patkányoknál csökkenti a spermák számát és az ösztrogén-termelést. Más dolgozatok kimutatták, hogy befolyásolja a földigiliszták kifejlődését és életben maradását, illetve mérgező arra a mikorrhiza-gombára, ami a növényeknek segít a tápanyagfelvételben. A németországi Greenpeace kísérleteket végzett, melyek eredményei azt mutatják, hogy a Roundup Ready szójával etetett tehenek teje hét és fél százalékkal nagyobb zsírtartalmú, tehát nem igaz, hogy a Roundup Ready szója "lényegileg azonos" volna a közönséges szójával! "A rovarvilág Bambija", a királylepke szintén nagy veszélyben van a Roundup Ready szója és kukorica miatt. A Roundup tönkreteszi az amerikai cserjét, amely lakóhelyül és táplálékul szolgál a lepke hernyójának.
1. "A ROUNDUP READY SZÓJA ÉS A TÖBBI TERMÉNY KÖRNYEZETBARÁT"
Monsanto szerint a génmódosított, növényvEdiszer-rezisztens termények csökkenteni fogják a növényirtószerek használatát a gazdaságokban. Ez egyáltalán nem igaz, valójában az ellenkezője fordulhat elő. A glyphosate-nak az a dolga, hogy gyorsan legyengítse a környezetet, így a Roundup Ready szóját termesztő gazdákat könnyű rávenni, hogy egyre töb szert használjanak, amint a gyom újra felüti a fejét. Sőt, mióta a Roundup-ot közvetlenül a növényekre permetezik, könnyen átkerülhet a szomszédos termőföldekre a szél, a víz, a beporzás vagy a mikrobák segítségével. Ez a többi gazdálkodót arra ösztökélheti, hogy csatlakozzanak a Roundup-ot gyártó céghez, annak érdekében, hogy megvédjék saját ültetvényeiket a növényvEdiszerek átsodródásától. Ez megnöveli a glyphosate-használatot a mezőgazdaságban. Az American Cyanamid (az American Home Products tulajdona, és a glyphosate kifejlesztője) vizsgálatai szerint a Roundup Ready szójának valószínűleg többszörös glyphosate-adagra van szüksége ahhoz, hogy elérjük ugyanazt a gyom-mennyiséget, amin ellenőrizni lehet, hogy marad-e vissza növényirtószer. Továbbá a híres tudós, dr. Charles Benbrook és az USD is úgy találta, hogy a Roundup Ready szóját termelő gazdák ugyanannyi, illetve sok esetben jóval több gyomirtót alkalmaznak, mint amennyit a hagyományos földművelés megkívánna.
A Monsanto félretájékoztatja a vásárlókat, amikor hirdetéseiben terményeinek biztonságosságáról beszél (lásd a 2. fejezetet). Ez az ügy akkor került újból az újságok címoldalára, amikor a New York-i főügyészség irodája megtiltotta a vállalatnak a "biológiailag lebomló" és a "környezetbarát" kifejezések használatát a glyphosate-alapú készítményeket - így a Roundup Ready szóját is - hirdető reklámokban. A Monsantot 50 ezer dollár értékű bírság kifizetésére kötelezték.
2. "A GÉNMÓDOSÍTOTT TERMÉNYEKNEK NAGYOBB A HOZAMA"
A Monsanto-nak azt az érvét, miszerint a Roundup Ready szójával magasabb hozamot lehet elérni, a Wisconsini Egyetem kutatói cáfolták meg. Az 1998-ban megvizsgált huszonegy termőföldből tizenhét mutatott jelentősen alacsonyabb hozamot a hagyományos növényekkel való összehasonlításban. Annak ellenére, hogy a vállalat látja el a Monsantot a Roundup-hoz szükséges alapanyaggal, tavaly az American Cyanamid arról nyilatkozott a sajtóban, hogy mennyivel alacsonyabb a Roundup Ready szójafajtˇk agronómiai teljesítménye a vizsgált területeken, és tájékoztatta a farmereket arról, hogy ennek a szójának a termelése lényegesen kisebb profithoz vezet.
3. "A KERESZTBEPORZÁS CSAK NAGYON KIS TÁVOLSÁGOK ESETÉN FORDULHAT ELŐ"
A keresztbeporzás, ami az azonos családba vagy távolabbi rokonaik körébe tartozó növények közötti pollencserét jelenti, komolyan veszélyezteti mind a biológiai sokféleséget, mind a biogazdák megélhetését. Világosan alátámasztva azt a tényt, hogy szinte minden gazda földje potenciálisan ki van téve a beporzás és a génszennyezés kockázatának, egy 1999-es angol tanulmány megerősíti, hogy a méhek szét tudják szórni a géntechnológiával szennyezett polleneket, akár négy kilométeres távolságban is, sokkal messzebb, mint ahogyan a kutatók eddig gondolták. Ez a veszély késztette a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD) arra, hogy egy kilométer széles elválasztó zóna kialakítását javasolja a génmódosított és nem-génmódosított növények közé, szemben a Monsanto két méteres javaslatával. Ezen túl megállapították, hogy a Roundup Ready 800 méteres körzetben jelentősen befolyásolja a növényvilágot. Roundup Ready cukorrépák kereszteződhetnek elvadult répákkal, spenóttal, fehérrépával és más növényekkel a libatopfElEk családjából. A keresztbeporzás egyrészt jelentheti az adott nem-génmódosított fajok teljes kiirtását, másrészt megtizedeli a biotermékek piacát. Amíg néhány biotermék címkéjén olvashatjuk az egy-két százalékos vegyszer-szennyezettséget, a géntechnológia-mentességet igazoló címke megszerzéséhez kötelező a nulla százalékos szennyezettség (lásd a 21. fejezetet).
A Roundup Ready termények általában kockáztatják a környezet és az emberiség egészségét. A mérgező növényvEdiszerek óriási veszélynek teszik ki a termőföldeket és az emésztőrendszert egyaránt, csökkentve az emberi szervezet védekezőképességét. Fenyegetik a biogazdákat és a nem-génmódosított növényeket termelőket, és hozzájárulnak a mezőgazdaság fenntarthatatlan, vegyszereken alapuló, ipari típusú működésének állandósításához. Az a tény, hogy a szója nélkülözhetetlen összetevője a legtöbb élelmiszeripari terméknek, ráadásul a világ sok részén a kukorica mellett a fő táplálékok egyike, drámaian megnöveli a veszélyeztetettséget.
- Wytze de Lange, Greenpeace, ISAAA