A géntechnológia és a globalizáció hatása a kistermelőkre

VÁRAKOZÓ TERMINÁTOR: ÚJ TERMESZTÔI SZERZÔDÉS

Az ENSZ Élelmezési és Mezôgazdasági Szervezete (FAO) egyik intézménye gondoskodik a "kistermelôk jogairól". Elismeri a kistermelôket újítókként, akiknek joguk van ahhoz a csíraplazmának és technológiának tulajdonjogához és hozzáféréséhez, amelyet számos generáció fejlesztett közösen ki. Azzal, hogy levédik a magokat és utána még a technológiai adót is kifizettetik mindenkivel, aki használni szeretné, valamint azzal megtiltják a kistermelôknek, hogy félretegyék és újravessék a magokat, öngyilkos magokat kísérleteznek ki (lásd a 11. fejezetet), ami azt eredményezi, hogy a farmerek teljes mértékben az óriáscégektôl fognak függeni, bizalmatlan légkört teremtenek a gazdálkodók körében. Azzal, hogy kivették a mezôgazdaságot a kistermelôk kezébôl, a génmódosított élelmiszer elsöpri szerte a világban a kistermelôk jogait. Az óriáscégek élelmiszerkészletek feletti hatalmát a gyakorlatban a szabadkereskedelem szabályozás álöltözetébe bújtatva védi a törvény. A következôkben bemutatott termesztôi szerzôdést még nem alkalmazzák az európai kistermelôkre, mivel a Roundup Ready szójababot (lásd a 13. fejezetet) és egyéb Monsanto terméket jelenleg nem termesztenek európai földön.

A GAZDÁLKODÓK ÉS AZ ÉLELMISZERKÉSZLETEK TÚSZKÉNT VALÓ FOGVATARTÁSA

A Monsanto arra kötelezi azokat a farmereket, akik Roundup Ready szójababot vásárolnak, hogy aláírják a Termesztési Szerzôdést. A szerzôdés kiköti, hogy a kistermelô csak egy termésidény alatt vetheti el a magokat. A szójabab magját, mint a legtöbb nem-hibrid faj magját, rendes körülmények között aratásról aratásra félre szokták tenni a következô évi vetéshez. A farmereknek szerzôdésben kell ígéretet tenniük arra, hogy a betakarítás során megmaradt magokat nem vetik alá kísérleteknek, nem elemzik genetikailag, nem fordítják vissza a technológiáját, nem árusítják és nem vetik újra. Ráadásul, a Monsanto 6.5 dolláros technológiai adót számol fel minden 25 kilogrammos csomag szójababra, csak 1998-ban 200 millió dollárt téve így zsebre. Ekképpen a biotechnológia ahelyett, hogy csökkentene, még emel is a kistermelők költségein. Továbbá, a farmerek tehetôk felelôssé azért, ha a vásárlás idejétôl számított három éven belül, a fenti szabályok közül valamelyiket megszegik. Azaz, ha termésébl eladnak valakinek, annak is követnie kell a szerzôdési feltételeket, és abban az esetben ha mégsem, akkor is a kistermelôt büntetik meg. A Monsanto büntetésképp, olyan összegu kártérítést követelhet, ami egyenlô egy Roundup Ready gén értékének a százszorosa megszorozva annyival, ahány mag vett részt a törvényszegésben, plusz a "méltányos" perköltség. A Termesztôi Szerzôdés azt is meghatározza, hogy kizárólag Roundup-féle glyphosate-ot lehet hozzá használni. A glyphosate az American Cyanamid cég terméke, ami a Monsanto cégnek engedélyeztek a Roundup Ready felhasználásához. A Monsanto vetőmagokat kizárólag Monsanto gyomirtószerrel lehet permetezni - a szerződés kimondja. A szerzôdés kötelezettségei részletesen megszabják a magvásárló örökösét, képviselôjét, jogutódját és más használók megjelölését. Ugyanakkor a farmer, a Monsanto külön beleegyezése nélkül nem ruházhatja át a szerzôdést bárkinek. Úgyszintén kétségbeejtô az a tény, hogy a Termesztési Szerzôdésben nem tér ki a magok teljesítményének garanciájára.

A "NAGYTESTVÉR" MOST MÁR NEM CSAK AZ ÁLLAM

Azok a kistermelôk, akik Roundup Ready szója termesztésre leszerzôdtek, kötelesek beengedniük a telkükre a Monsanto cég képviselôit, hogy ott azután nyomozzanak akár tesztekkel is, a szerzôdés betartását ellenőrizve. A szerzôdés nem tér ki arra, hogy a kistermelônek otthon kell-e lennie a vizsgálódáskor. A Monsanto-nak jogában áll leellenôrizni a gazdálkodókat a vetőmag megvásárlását követô három évig. Valójában, a Monsanto-nak egy magánnyomozókból álló hadsereg dolgozik különösen e célból, az amerikai Pinkerton és a kanadai Robinson Investigation cégektôl, és létrehozott egy ingyenesen hívható "besúgóvonalat", ahol a szomszédok feljelenthetik egymást.

1998-ban a Monsanto az USA-ban száz szójabab termesztôt perelt be, akiket szerzôdésszegéssel vádolt. A büntetések 10 ezer és 35 ezer dollár között mozogtak.
A Monsanto további 475 esetben adott be keresetet "vetőmagkalózkodás" címen világszerte, amibôl 250 eset komoly nyomozás alatt van. Ugyan néhányan bevallották, hogy eladták a magokat, azonban sokan mások azt állítják, hogy a szél, a méhek, és a szállításkor elhulló magok a felelôsek. Ahogy egy kanadai ügyvéd is állítja: "Olyan mintha az Anyaföld egy darabkáját akarná valaki birtokokba venni, ami azonban természetszerűleg tovaterjed."

A kistermelôk jogait súlyosan sérti az új termesztôi szerzôdés, aminek veszélyéhez újonnan hozzájön a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok Egyezménye (TRIPs) és az olyan technológiák, mint a "öngyilkos technológia", és az a trend alakult ki, hogy az óriáscégek minden más versenytársat kiszorító ostromot vezetnek, hogy teljesen birtokba vegyék a világ élelmiszerkészlet. A "déli", szegény és a fejlôdô országokban élô gazdák (lásd a 10. fejezetet) különösen fenyegetve érzik magukat, mivel jelenleg a terményeik 80 százalékát az elôzô évi magokból termesztik. Közel 1.4 milliárd szegény "déli" kistermelô élete függ az elôzô évi termésbôl félrerakott magoktól. Az USA középnyugati részén a szójatermesztés 20-30 százalékát félrerakott magokból termesztik, míg a déli részén 50 százalékát. Az észak-amerikai, búzát termesztô kistermelôk elsôsorban a félrerakott magokból gazdálkodnak és csak négy-öt évente vásárolnak új magokat. A magok ily módon történő használatához való jog azon a kényszeren alapszik, hogy megvédelmezze a családokat az éhínségtôl, egy rossz termôév esetén, csakhogy ez a technológia a rabszolgaság egy új formáját kényszeríti a szegény emberekre. A Karnataka Farmers' Association, egy 10 millió tagot számláló indiai farmerszervezet úgy felháborodott, hogy létrehozták a "Monsanto Krematórium Műveletet", ami a terminátor technológia gyanús ültetvények felégetésével foglalkozik.