Káposztákról és királyokról

géntechnológiai olvasókönyv és képregény

A vetőmagok gépesített meddősítése: terminátor avagy öngyilkos technológia

Miközben az óriáscégek a világ ellátásáról és egy fenntartható mezőgazdaságról papolnak, addig egy olyan technológiát fejlesztettek ki, amely véget vet a gazdálkodók azon hagyományának, hogy az előző évben félretett magokat újra elvetik.

A TECHNOLÓGIAVÉDELMI RENDSZER AVAGY A NÖVÉNYEK FÁJDALOMMENTES HALÁLA

Talán egyik biotechnológiai termék sem korbácsolta fel annyira a tiltakozás hevét, mint a Monsanto cég által közzétett "öngyilkos technológia". 1998 március 3-án az amerikai Delta Pine Land and Co. az USA Mezôgazdasági Minisztériumával közösen szabadalmaztatta a #5723765 szám alatt a "Technológiavédelmi Rendszert" (Technology Protection System). A szabadalom leírásában az áll, hogy ezt a technológiát a kistermelôk "engedély nélküli" magfelhalmozásának megelôzésére tervezték. A géntechnológiát alkalmazó cégektôl vásárolt magokból kifejlôdött növények meddô magokat hoznak, ezzel megszakítva azt a hagyományt, hogy a magokat újraültetik anélkül, hogy az újabb költségeket jelentene. Ennek a muködésnek köszönhetô az, hogy a TPS-t "terminátor technológiának" nevezték el, és széles körben is ezt a kifejezést használják.

Tudományos szakkifejezéssel élve, ez egy háromgénes rendszer, amely olyan mérgek termelésére készteti a növényt, amelyek elpusztítják a saját csíráit, ami tulajdonképpen egyenlô az öngyilkossággal. Azonban a cégeknek termékeny magokat is elô kell állítaniuk, hogy a saját földjeiken ilyeneket termeljenek. Mielôtt a kistermelôknek eladják, a vetőmagokat beoltják egy olyan vegyszerrel, amely bekapcsolja az öngyilkos "üzemmódot". Az elsô termôévet követôen a magok nem csíráznak ki, ami ellehetetleníti a magok újravetésének hagyományát. Évrôl-évre arra kényszerülnek a gazdálkodók, hogy új magokat vásároljanak valamelyik óriáscégtôl, ráadásul még ki kell fizetni egy "technológia adót" is. A Terminátor Technológia szabadalom érvényes minden növényfajtára illetve azok magjaira, legyen az génmódosított vagy hagyományos.

A KISTERMELÔK JOGAI: A DÉLI, SZEGÉNY ÁLLAMOK HELYZETE

A gazdálkodókat védô szervezetek úgy vélik, hogy ez nyíltan fenyegeti a génbankok létét és azt az ôsrégi hagyományt, miszerint a növényeket a helyi viszonyoknak megfelelően nemesítik. Nyilvánvaló, hogy veszélyben van az élelmiszerek biztonsága és a növények sokfélesége. A fajta egyformaság sebezhetôvé teszi a növényeket, mint ahogyan azt a múlt századi ír krumpli-válság is példázta. Rengeteg kérdés merült fel az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezmény tagországaiban is. Amíg a Monsanto kereskedelmi jelmondatai azt hangoztatják, hogy az ô vetőmagjaiból termesztett növények jobb minôségűek lesznek valamint, hogy ezáltal a kistermelôk feljebb emelkedhetnek az átlagos megélhetésnél, aközben a szigorú szerzôdési feltételek és a magas technológiai adó, amit a gazdálkodóknak ki kell fizetniük minden zacskó vetőmag megvásárlásakor, rácáfol minderre. A szélbeporzás útján történô génátörökítés és a felelôtlen meddôsítés tartogathat meglepetéseket a terminátornövények kísérleti ültetvényeihez közel élô gazdálkodóknak.

Az eljárást egyenlôre még csak a dohányon és a gyapoton alkalmazzák, de mások is követni fogják. A terminátor technológia lehetôvé teszi azt, hogy az óriáscégek betörjenek a nem-hibrid fajok piacára például a búzával, a cirokkal és a rizzsel, amelyekkel mostanáig általában nem foglalkoztak. A hibridek vagy egyáltalán nem termelnek magot, vagy ha mégis az gyenge termést hoz, ezért a gazdálkodók hajlamosak visszatérni a hagyományos magokra. Azonban a nem-hibridek remekül szaporodnak, és mind máig megfékezhetetlenek maradtak. A terminátor technológia bevezetése azt eredményezi, hogy a kistermelôk jobban függeni fognak a hagyományos magpiactól és az öt legnagyobb óriáscégtôl, amelyek kezükben tartják annak körülbelül 80 százalékát. Egyik biotechnológiai termék sincs akkora hatással a kistermelôkre és a jogaikra, mint a terminátor technológia.

AZ ÁLLAM ÉS AZ ÓRIÁSCÉGEK: AZ ADÓPÉNZEK AZ ADÓFIZETÔK ELLEN DOLGOZNAK

A terminátor technológiát eredetileg közösen szabadalmaztatta egy kis amerikai cég, a Delta and Pine Land és az USA Mezôgazdasági Minisztériuma (USDA). A Monsanto, a Delta and Pine Land kisebb részvényese, felvásárolta a céget kilenc héttel azután, hogy a szabadalmat bejegyezték. Következésképpen, ezt a technológiát, amely a kistermelôk milliónak megélhetését fenyegeti, az állampolgárok pénzébôl fejlesztette ki egy állami hivatal, amelynek az a feladata, hogy jobb minôségű terményfajtákat fejlesszen ki valamint, hogy védje a kistermelôk jogait.

Az USDA a legfôbb érdekeltje ezen technológiának, ahogy azt Melvin Oliver, az eredeti feltaláló is kifejti: "Az legfontosabb érdek az amerikai technológia megvédése. Az a célkitűzésünk, hogy megóvjuk az amerikai mezôgazdaságot, és hogy méltó versenytársak legyünk a nemzetközi piacon." Az USDA hozzáteszi: "A cél az, hogy megnöveljük az amerikai vetőmagcégek tulajdonában lévô szabadalmazott magok értékét valamint, hogy üzleteket kössünk a fejlôdô, illetve a szegény országokkal."

A Monsanto Terminátor vetőmagja

TECHNOLÓGIAVÉDELMI RENDSZER (TPS)/GÉNTECHNOLÓGIA HASZNÁLAT KORLÁTOZÁSI TECHNOLÓGIA (GURT): KÁRTÉKONY ÉS VEGYSZERFÜGGÔ MAGOK. A BIOLÓGIAI FEGYVEREK KÖVETKEZNEK?

A Monsanto és öt másik óriáscég - az AstraZeneca, a Novartis, a DuPont-Pioneer, a BASF és a Rhône Poulenc - 90 országban szabadalmaztatta a terminátor technológia valamelyik változatát. Az AstraZeneca szabadalmaztatott egy úgynevezett "kártékony" technológiát, egy olyan tulajdonságot, amely a növényi pollent halálra éhezteti, a patkány barna zsírszövetének fehérjéjét használva. Az AstraZeneca egy másik fejlesztése a "vegyszerfüggô növények" illetve az "áruló technológia", olyan növények, melyek fizikailag függnek attól, hogy rendszeresen be legyenek permetezve egy meghatározott vegyszerkoktéllal ahhoz, hogy növekedjenek. A Novartis egy olyan eljárást szabadalmaztatott, ami kikapcsolja a növények betegségekkel szembeni természetes ellenállóképességét, s amely csak akkor lép újra működésbe, hogyha bepermetezik a megfelelô vegyszerrel.

Mindezen termékeket, illetve technológiákat úgy ismerik, hogy "GURT", azaz Géntechnológia Használat Korlátozási Technológia. Éles határvonalat lehet húzni az úgynevezett "V-GURT" és a "T-GURT" között. A különbség abban nyilvánul meg, hogy milyen szinten gyakorol hatást a terminátor funkció. A V-GURT esetében, - mint például a Delta and Pine Land eredeti terminátor szabadalma - egy halálos funkció a növényben teljesen megakadályozza az életképes magok termelését, így a második generáció nem csírázik ki. A T-GURT esetében viszont más akadályozó funkció lép működésbe a génekben, így bizonyos jellegzetességek (mint például a szárazság és betegségtűrő-képesség) nem jelennek meg a késôbbi generációkban ha nem permetezik be azokat egy meghatározott vegyszerrel. Ugyanakkor ezek pusztán felszínes különbségek, amik nem változtatnak azon a tényen, hogy a GURT szándéka az, hogy az élelmiszerkészleteket az óriáscégek kezére játssza, és még jobban függjenek a kistermelôk a vegyszerektôl és a szegény kistermelô feletti gazdasági uralomtól.

Továbbá, ha a GURT engedélyezett, az azt jelenti, hogy ténylegesen megfoszthatják az államot a szellemi tulajdonjogra vonatkozó törvényhozási hatalmától. Mint a "hardware-védelemet", a GURT technológiát is fel lehet használni arra, hogy korlátlanul hatalma legyen a jellegzetességek és a fajták feletti korlátlan hatalom megszerzésére, ezáltal ténylegesen létrejön az örökérvényű szabadalom. Levédetni csak akkor lehet valamit, amikor egy új találmányt jegyeztetnek be. Ellenben a V-GURT technológiát, legalábbis elvben bármilyen magra alkalmazhatják, függetlenül attól, hogy új fajta-e vagy sem. A szabadalmaknak véges az érvényességi idejük, míg a V-GURT technológiát korlátlanul alkalmazható és átruházható a másolási védelem abban az értelemben, hogy a magokat nem használhatják fel újra a termelôk sem kis, sem nagy mennyiségben. A védelem nem függ majd a bírói eljárástól.

Végzek magammal

Ha még mélyebben belegondolunk, felmerül a GURT fegyverként való felhasználásának vitathatatlan lehetôsége. Egy GURT génkód mint például, a GRIM gén, a Texas Egyetem által szabadalmaztatott öngyilkos kód, ami a fertôzött magokon keresztül elszaporodhat úgy, hogy ha rekombináns vírushordozót helyeznek a magokba (ez olyan, mint egy génmódosított vírus), vagy egy levegôben vagy vízben terjedô mikroorganizmus révén. Egy ilyen GURT gén könnyen, észrevétlenül elszaporodhat anélkül, hogy szemmel látható kárt tenne, késôbb azonban bekövetkezik a beprogramozott hatás. Egy ilyen GURT fegyver elôidézôje lehet egy meghatározott vegyszer vagy egy környezeti hatás teljesülése, ami valószínuleg nem különösebben ártalmas önmagára vagy önmagában, ugyanakkor halálos a GURT jelenlétében. Például a levegôbôl lehetne szórni vagy belekeverni egy, a mezôgazdaságban használatos kellékbe. A GURT-ot úgy is elô lehet állítani, hogy egy bizonyos környezeti hatás váltsa ki, például a hômérséklet. Attól kezdve, hogy a GURT elszaporodik, bizonyos vegyszerek vagy környezeti hatások teljesülése halált vált ki ott, ahol a GURT jelen volt.

A demonstrálók és a gazdász csoportok szerte a világon sikeresen rávilágítottak ezen technológia veszélyeire. A nemzetközi nyomás hatására, 1999-ben a Monsanto bejelentette, hogy fel fogja függeszteni ezen technológia kereskedelmi forgalmazását. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy felhagynának a terminátor technológiával, és azt sem, hogy más óriáscégek is hasonlóan cselekednének.


 
| Tartalomjegyzék Előző: A déli, szegény államok, a világ ellátása és az élelmiszerbiztonság | Következő: A géntechnológia és a globalizáció hatása a kistermelőkre |

© ETK, 2001., ASEED 2000.