|
|
A TECHNOLÓGIAVÉDELMI RENDSZER AVAGY A NÖVÉNYEK FÁJDALOMMENTES HALÁLA
Talán egyik biotechnológiai termék sem korbácsolta fel annyira a tiltakozás hevét, mint a Monsanto cég által közzétett "öngyilkos technológia". 1998 március 3-án az amerikai Delta Pine Land and Co. az USA Mezôgazdasági Minisztériumával közösen szabadalmaztatta a #5723765 szám alatt a "Technológiavédelmi Rendszert" (Technology Protection System). A szabadalom leírásában az áll, hogy ezt a technológiát a kistermelôk "engedély nélküli" magfelhalmozásának megelôzésére tervezték. A géntechnológiát alkalmazó cégektôl vásárolt magokból kifejlôdött növények meddô magokat hoznak, ezzel megszakítva azt a hagyományt, hogy a magokat újraültetik anélkül, hogy az újabb költségeket jelentene. Ennek a muködésnek köszönhetô az, hogy a TPS-t "terminátor technológiának" nevezték el, és széles körben is ezt a kifejezést használják.
Tudományos szakkifejezéssel élve, ez egy háromgénes rendszer, amely olyan mérgek termelésére készteti a növényt, amelyek elpusztítják a saját csíráit, ami tulajdonképpen egyenlô az öngyilkossággal. Azonban a cégeknek termékeny magokat is elô kell állítaniuk, hogy a saját földjeiken ilyeneket termeljenek. Mielôtt a kistermelôknek eladják, a vetőmagokat beoltják egy olyan vegyszerrel, amely bekapcsolja az öngyilkos "üzemmódot". Az elsô termôévet követôen a magok nem csíráznak ki, ami ellehetetleníti a magok újravetésének hagyományát. Évrôl-évre arra kényszerülnek a gazdálkodók, hogy új magokat vásároljanak valamelyik óriáscégtôl, ráadásul még ki kell fizetni egy "technológia adót" is. A Terminátor Technológia szabadalom érvényes minden növényfajtára illetve azok magjaira, legyen az génmódosított vagy hagyományos.
A KISTERMELÔK JOGAI: A DÉLI, SZEGÉNY ÁLLAMOK HELYZETE
A gazdálkodókat védô szervezetek úgy vélik, hogy ez nyíltan fenyegeti a génbankok létét és azt az ôsrégi hagyományt, miszerint a növényeket a helyi viszonyoknak megfelelően nemesítik. Nyilvánvaló, hogy veszélyben van az élelmiszerek biztonsága és a növények sokfélesége. A fajta egyformaság sebezhetôvé teszi a növényeket, mint ahogyan azt a múlt századi ír krumpli-válság is példázta. Rengeteg kérdés merült fel az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezmény tagországaiban is. Amíg a Monsanto kereskedelmi jelmondatai azt hangoztatják, hogy az ô vetőmagjaiból termesztett növények jobb minôségűek lesznek valamint, hogy ezáltal a kistermelôk feljebb emelkedhetnek az átlagos megélhetésnél, aközben a szigorú szerzôdési feltételek és a magas technológiai adó, amit a gazdálkodóknak ki kell fizetniük minden zacskó vetőmag megvásárlásakor, rácáfol minderre. A szélbeporzás útján történô génátörökítés és a felelôtlen meddôsítés tartogathat meglepetéseket a terminátornövények kísérleti ültetvényeihez közel élô gazdálkodóknak.
Az eljárást egyenlôre még csak a dohányon és a gyapoton alkalmazzák, de mások is követni fogják. A terminátor technológia lehetôvé teszi azt, hogy az óriáscégek betörjenek a nem-hibrid fajok piacára például a búzával, a cirokkal és a rizzsel, amelyekkel mostanáig általában nem foglalkoztak. A hibridek vagy egyáltalán nem termelnek magot, vagy ha mégis az gyenge termést hoz, ezért a gazdálkodók hajlamosak visszatérni a hagyományos magokra. Azonban a nem-hibridek remekül szaporodnak, és mind máig megfékezhetetlenek maradtak. A terminátor technológia bevezetése azt eredményezi, hogy a kistermelôk jobban függeni fognak a hagyományos magpiactól és az öt legnagyobb óriáscégtôl, amelyek kezükben tartják annak körülbelül 80 százalékát. Egyik biotechnológiai termék sincs akkora hatással a kistermelôkre és a jogaikra, mint a terminátor technológia.
AZ ÁLLAM ÉS AZ ÓRIÁSCÉGEK: AZ ADÓPÉNZEK AZ ADÓFIZETÔK ELLEN DOLGOZNAK
A terminátor technológiát eredetileg közösen szabadalmaztatta egy kis amerikai cég, a Delta and Pine Land és az USA Mezôgazdasági Minisztériuma (USDA). A Monsanto, a Delta and Pine Land kisebb részvényese, felvásárolta a céget kilenc héttel azután, hogy a szabadalmat bejegyezték. Következésképpen, ezt a technológiát, amely a kistermelôk milliónak megélhetését fenyegeti, az állampolgárok pénzébôl fejlesztette ki egy állami hivatal, amelynek az a feladata, hogy jobb minôségű terményfajtákat fejlesszen ki valamint, hogy védje a kistermelôk jogait.
Az USDA a legfôbb érdekeltje ezen technológiának, ahogy azt Melvin Oliver, az eredeti feltaláló is kifejti: "Az legfontosabb érdek az amerikai technológia megvédése. Az a célkitűzésünk, hogy megóvjuk az amerikai mezôgazdaságot, és hogy méltó versenytársak legyünk a nemzetközi piacon." Az USDA hozzáteszi: "A cél az, hogy megnöveljük az amerikai vetőmagcégek tulajdonában lévô szabadalmazott magok értékét valamint, hogy üzleteket kössünk a fejlôdô, illetve a szegény országokkal."
TECHNOLÓGIAVÉDELMI RENDSZER (TPS)/GÉNTECHNOLÓGIA HASZNÁLAT KORLÁTOZÁSI TECHNOLÓGIA (GURT): KÁRTÉKONY ÉS VEGYSZERFÜGGÔ MAGOK. A BIOLÓGIAI FEGYVEREK KÖVETKEZNEK?
A Monsanto és öt másik óriáscég - az AstraZeneca, a Novartis, a DuPont-Pioneer, a BASF és a Rhône Poulenc - 90 országban szabadalmaztatta a terminátor technológia valamelyik változatát. Az AstraZeneca szabadalmaztatott egy úgynevezett "kártékony" technológiát, egy olyan tulajdonságot, amely a növényi pollent halálra éhezteti, a patkány barna zsírszövetének fehérjéjét használva. Az AstraZeneca egy másik fejlesztése a "vegyszerfüggô növények" illetve az "áruló technológia", olyan növények, melyek fizikailag függnek attól, hogy rendszeresen be legyenek permetezve egy meghatározott vegyszerkoktéllal ahhoz, hogy növekedjenek. A Novartis egy olyan eljárást szabadalmaztatott, ami kikapcsolja a növények betegségekkel szembeni természetes ellenállóképességét, s amely csak akkor lép újra működésbe, hogyha bepermetezik a megfelelô vegyszerrel.
Mindezen termékeket, illetve technológiákat úgy ismerik, hogy "GURT", azaz Géntechnológia Használat Korlátozási Technológia. Éles határvonalat lehet húzni az úgynevezett "V-GURT" és a "T-GURT" között. A különbség abban nyilvánul meg, hogy milyen szinten gyakorol hatást a terminátor funkció. A V-GURT esetében, - mint például a Delta and Pine Land eredeti terminátor szabadalma - egy halálos funkció a növényben teljesen megakadályozza az életképes magok termelését, így a második generáció nem csírázik ki. A T-GURT esetében viszont más akadályozó funkció lép működésbe a génekben, így bizonyos jellegzetességek (mint például a szárazság és betegségtűrő-képesség) nem jelennek meg a késôbbi generációkban ha nem permetezik be azokat egy meghatározott vegyszerrel. Ugyanakkor ezek pusztán felszínes különbségek, amik nem változtatnak azon a tényen, hogy a GURT szándéka az, hogy az élelmiszerkészleteket az óriáscégek kezére játssza, és még jobban függjenek a kistermelôk a vegyszerektôl és a szegény kistermelô feletti gazdasági uralomtól.
Továbbá, ha a GURT engedélyezett, az azt jelenti, hogy ténylegesen megfoszthatják az államot a szellemi tulajdonjogra vonatkozó törvényhozási hatalmától. Mint a "hardware-védelemet", a GURT technológiát is fel lehet használni arra, hogy korlátlanul hatalma legyen a jellegzetességek és a fajták feletti korlátlan hatalom megszerzésére, ezáltal ténylegesen létrejön az örökérvényű szabadalom. Levédetni csak akkor lehet valamit, amikor egy új találmányt jegyeztetnek be. Ellenben a V-GURT technológiát, legalábbis elvben bármilyen magra alkalmazhatják, függetlenül attól, hogy új fajta-e vagy sem. A szabadalmaknak véges az érvényességi idejük, míg a V-GURT technológiát korlátlanul alkalmazható és átruházható a másolási védelem abban az értelemben, hogy a magokat nem használhatják fel újra a termelôk sem kis, sem nagy mennyiségben. A védelem nem függ majd a bírói eljárástól.
A demonstrálók és a gazdász csoportok szerte a világon sikeresen rávilágítottak ezen technológia veszélyeire. A nemzetközi nyomás hatására, 1999-ben a Monsanto bejelentette, hogy fel fogja függeszteni ezen technológia kereskedelmi forgalmazását. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy felhagynának a terminátor technológiával, és azt sem, hogy más óriáscégek is hasonlóan cselekednének.