Genetikai kísérlet (képregény) - kattints a képre!
|
|
Az 1990-es években, a mezőgazdasági és a gyógyszeripari vállalatok rátették a kezüket a vállalatokra és egybeolvasztották azokat, ezt az ipar egyesítésének nevezték el. Ezzel megszületett az "Élettudomány" ipar, ahol a óriáscégek avagy nemzetek feletti vállalatok szerte a világban igazgatják a rovarirtószerek, a gyógyszerészeti termékek, a növényi magok, az élelmiszerek és az állati termékek forgalomba hozását. Ezeknek az óriáscégeknek az a sajátosságuk, hogy egyre kevésbé függnek a származási országaiktól, az alkalmazottaik vagyonában, az általuk eladott árumennyiségben mérve, valamint székhelyük tekintetében. Például a svájci "élettudomány" óriáscégnek, a Novartis-nak 142 országban 275 leányvállalata, kirendeltsége van.
| A globális egybeolvadás és a megszerzett vagyonuk értéke 1998-ra elérte a két milliárd (USA) dollárt, 50 százalékkal többet, mint 1997-ben. Mostanára az óriáscégek a világ kereskedelmének legalább a kétharmadát mondhatják magukénak. A Rural Advancement Foundation Intermational (RAFI) , (Nemzetközi Vidékfejlesztési Alapítvány) szerint, "durva alulértékelés az a következtetés, hogy az óriáscégek vetekszenek a nemzetek állami hatalmával." 1995-re a világ legerősebb gazdasága közül 48 volt óriáscégek kezében és csak 52 volt állami kézben. |
"AMIT TAPASZTALUNK AZ NEM CSAK A VETŐMAGOKKAL FOGLALKOZÓ VÁLLALATOK, HANEM AZ EGÉSZ TÁPLÁLÉKLÁNC EGYBEOLVASZTÁSA"
- Robert Fraley, Monsanto |
A VEGYSZEREK TÖRTÉNELME
|
"A VEGYSZEREKET GYÁRTÓ CÉGEK A HUSZADIK SZÁZADBAN TERMÉKEIKET TÖBBNYIRE NEM ÉLŐ RENDSZEREKKEL ÁLLÍTOTTÁK ELŐ. MI, A KÖVETKEZő SZÁZADBAN TÖBBNYIRE
ÉLŐ RENDSZEREKKEL FOGJUK ELŐÁLLÍTANI AZOKAT"
- Jack Krol, a DuPont Bizottsági Elnöke |
Sok géntechnológiával és biotechnológiával foglalkozó cég a legnagyobb vegyszerekkel foglalkozó cégekből indult ki. Hogy megemlítsünk néhányat, 1996-ban a Monsanto a negyedik legnagyobb vegyi cég volt az USA-ban. A német Hoechst vállalat 1998-ban megszüntette a vegyszerrel foglalkozó leányvállalatát, a Calenese-t, hogy még abban az évben egybeolvadjanak a francia Rhone Poulenc vállalattal, létrehozva így az Aventis-t, a jelenlegi legnagyobb élettudományokkal foglalkozó céget. Az amerikai DuPont óriáscég, a világ legnagyobb vegyszer gyártója 1998-ban bekebelezte a szintén amerikai Pioneer Hi-Breed céget, a világ legnagyobb vetőmagokkal foglalkozó cégét. Az, hogy bejelentették: felhagynak a vegyszerek előállításával csupán üzleti fogás volt annak érdekében, hogy elkerülhessék a bizonytalan, idényjellegű piac ingadozásait. Az óriáscégek ezt a lépést azzal magyarázzák, hogy környezetbarát eszközökkel járnak el, az élelmiszerhiány, a táplálkozás és az egészség fontosságát szem előtt tartva - emiatt használják az "Élettudományok" kifejezést. Azonban ugyanezek az óriáscégek, a mezőgazdasági vegyipar ágazatukon keresztül folytatják a vegyszerek gyártását, beleértve az olyan növények előállítását is, melyek a saját setjeikben rovarirtószert állítanak elő. (lásd a 2., a 3. és a 10. fejezetet) |
AZ ÉLETTUDOMÁNYI IPAR KÖZÖS TECHNOLÓGIAI ALAPJA
| Az 1990-es évek elején az óriáscégek "élettudománnyá" alakultak át. Tették mindezt abból a meggyőződésből, hogy az általuk felölelt gazdasági szektor közös technológiai alappal rendelkezett: a mezőgazdasági és a gyógyszeripari részlegeik egyazon az eszközöket alkalmazták és egyazon a biotechnológiával foglalkozó cégekkel dolgoztak együtt. Az üzlet azon részeit, melyek a "gyors haszon" reményével kecsegtettek, könnyen átadhatták egymásnak és a vállalatok közötti kapcsolatok is előnyösnek bizonyultak. Így kezdődött el az az egyesítési dömping, ami különösen az 1990-es évek vége felé szilárdult meg. A gyógyszeripar, a biotechnológia, a mezőgazdaság, az élelmiszer vegyszeripar, a kozmetikaipar és az energia szektorok közös technológiai eljárásokat használnak, a nagyteljesítményő szűrést, a vegyszerkémiát, a génátültetést, a bioinformatikát és a géntérképezést. |
"VÁLLALATAINK KÖZÖS NEVEZŐJE A BIOLÓGIA. A KUTATÁSOK ÉS A TECHNOLÓGIA SEGÍTSÉGÉVEL OLYAN TERMÉKEKET FEDEZÜNK FEL, FEJLESZTÜNK KI ÉS HOZUNK FORGALOMBA, AMELYEK HATÁSSAL VANNAK A BIOLÓGIAI RENDSZEREKRE, LEGYENEK AZOK EMBEREK, NÖVÉNYEK VAGY ÁLLATOK."
- Daniel Vasella, CEO, Novartis |
A VETŐMAGOK GÉNMÓDOSÍTÁSA
Az "élettudománnyal" foglalkozó óriáscégek a vetőmagokat genetikailag módosítják annak érdekében, hogy bizonyos jellegzetességekkel ruházzák fel azokat. Jelenleg a gyomirtószerekkel és a rovarkártevőkkel szembeni ellenállás a legfőbb tulajdonság, amivel a génmódosított magokat felruházzák (különösen a szóját és a kukoricát), de széles a köre azoknak a termékeknek, amelyek génmódosítás alatt állnak, számtalan kísérlet zajlik. A génmódosított vetőmagpiacot nagymértékben uralja a Monsanto, az Aventis, a Novartis, a DuPont és az AstraZeneca (lásd a 9. oldalon lévő táblázatot).
Vessünk egy pillantást azokra a területekre, amelyen génmódosított növényeket termesztenek. Ez a terület egy év leforgása alatt 60%-kal növekedett.
A TRANSZGÉNIKUS MAGOK JELENLEGI PIACI HELYZETE
|
A génmódosított vetőmag piacát mostanáig úgy látták, mint egy nagy
reményekkel kecsegtető, burjánzó gazdasági szektort. A szakértők azt
jósolták, hogy a génmódosított vetőmag piacából befolyó állami bevétel 2000-re eléri a három milliárd, 2010-re pedig a 25 milliárd dollárt.
Azonban, mára kiderült, hogy a mezőgazdasági szektor nem túl jó egészségnek örvend. A szakértők szerint ez különböző okokra vezethető vissza, mégpedig a fogyasztási cikkek áresése, a farmerek állami támogatásának csökkenése és a földművelésre szánt területek csökkenése világszerte. A génmódosított élelmiszergyártás vitája felkorbácsolta az emberek érzelmeit. A génmódosítás elleni nyilvános fellépések, illetve a környezetvédelmi szervezetek tudatos vásárlásra irányuló kampányhadjáratai, az egészséget és a természetet veszélyeztető problémák megjelenése rákényszerítette a politikusokat, feltalálókat és magát az iparágat arra, hogy az egészet újragondolja. |
(Millió hektár)
|
A szakértők kétségbe vonják a technológiai alapkutatás, illetve a mezőgazdasági és a gyógyszeripari részlegek kapcsolatának a szerepét. A brit Economist magazin szerint, még akkor is ha a cégeknek van valami kapcsolatuk egymással, az nem tart túl sokáig - a kutatások csak az egyötödébe kerülnek a teljes fejlesztésre szánt összegnek, a többi termékek továbbfejlesztését a cégek már egyedül végzik.
Összességében a mezőgazdasági óriáscégek megpróbálják pozitívan beállítani a helyzetet annak ellenére, hogy tovább folytatják a génmódosítási eljárások kutatásait és fejlesztéseit a mezőgazdaságban, beleértve az olyan terveket, mint gyógyászati anyagokat termelő növények, például: a DuPont által kikísérletezett csökkentett koleszterinszintű szójabab előállítása. A feltalálók azonban óvatosabbak lettek. A Credit Suisse bejelentette, hogy a 103 millió dolláros etikus befektetési alapja a génmódosítási eljárásokat mellőzni fogja, míg a Deutche Bank szakértői azt ajánlják az óriáscégeknek, hogy szabaduljanak meg a mezőgazdaság biotechnológiai részlegeikkel, és hogy a feltalálók adjanak túl a részvényeiken. "Ma az a kifejezés, hogy genetikailag módosított szervezet (GMO, genetically modified organism) teherré vált. Azt jósoljuk, hogy a genetikailag módosított szervezetekre, amelyre egykor úgy tekintettek, mint a szektor húzóágazatára, mostantól úgy tekintenek majd, mint a versenybol kizártra...Melegen ajánljuk a vetőmagszektor kiárusítását."
|
A világ öt legnagyobb "génóriása", az AstraZeneca, a DuPont, a Monsanto, a Novartis és az Aventis birtokolja a világ rovarirtószer piacának közel kétharmadát (60%-át), a világ vetőmag piacának majdnem egynegyedét (23%-át), és a transzgénikus mag piac jóformán 100%-át.
|
- A Rural Advancement Foundation International adatai és elemzése
További források: The Economist 1999 szeptember 11.-17.-i számából;
The Guardian 1999 szeptember 16.-i számából;
A SEED Corporate Profiles, Deutche Bank