Génpiszka Hálózat
*
 
Vannak-e génpiszkált áruk a hazai boltok polcain?
Mit mondanak a vállalatok?

A genetikailag módosított növények (szója és kukorica) 1996-os megjelenése óta termelésük az Egyesült Államokban sokszorosára ugrott. Nyugat-Európa azonban az elmúlt években kibontakozó intenzív tiltakozás nyomására egyre kevésbé fogadja be ezeket, így félő, hogy az amerikai kiviteli vállalatok olyan helyeken keresnek piacot maguknak, ahol kisebb a fogyasztói érzékenység és lazább a szabályozás. Kelet-Európa több országából érkeztek már hírek arról, hogy a törvények hiányát kihasználva egyes cégek génpiszkált növényeket termesztettek illetve forgalmaztak. Vajon nálunk mi a helyzet?
Jelenleg Magyarországon kereskedelmi termesztésben még nincsenek genetikailag módosított fajták, de az is tény, hogy a külföldről (elsősorban az Egyesült Államokból vagy Dél-Amerika egyes országaiból) behozott alapanyagok és késztermékek tartalmazhatnak ilyeneket. Noha az érvényes törvényi szabályozás nálunk is kötelezővé teszi (tenné) a genetikailag módosított szervezetből, vagy annak felhasználásával készült termékek jelölését, tudjuk, hogy az ellenőrzésre kijelölt Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) pénz hiányában mindeddig nem tudta kialakítani a szükséges - és a törvény végrehajtását lehetővé tevő - laboratóriumi hátteret.
Ezért külföldi társszervezeteink példájából kiindulva a Génpiszka Hálózat néhány tagszervezete kampányt indított idén májusban, hogy képet kapjunk arról, hogy a hazánkban élelmiszer-termeléssel ill. forgalmazással foglalkozó vállalatok termékeiben vajon előfordulhat-e géntechnológiával módosított összetevő? A nyugati tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogyasztói nyomás, tiltakozás hatására a nagy áruházláncok ill. élelmiszergyártó cégek sorra kinyilvánították, hogy nem használnak génpiszkált alkotórészeket az általuk forgalmazott termékekben, s beszállítóiktól is igazolást kérnek erről. Mivel a hazai élelmiszeripar és - kereskedelem nagy része külföldi kézben van, szerettük volna megtudni, hogy azok a cégek, amelyek nyugaton tartózkodnak a génpiszkált termékektől, vajon itthon is alkalmazzák-e ezeket az alapelveket?

Míg a környezeti információszerzés terén tevékenykedő Ökotárs Alapítvány hivatalos levélben kereste meg kérdéseivel 11 nagyobb élelmiszer-feldolgozó ill. forgalmazó cég vezetőit, addig az MTVSZ és ETK tagjai mint aggódó fogyasztók egy levélíró kampány keretében nyújtottak hátteret ehhez az akcióhoz.

A megcélzott vállalatok: Lay's Magyarország SVE Kft. Danone Kft., Nestlé Hungária Kft., Unilever Élelmiszer- és Mosószergyártó Rt., Tesco Globál Áruházak Rt., Cora Magyarország, SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft., Csemege Julius Meinl Ipari és Kereskedelmi Rt., Auchan Magyarország Kft., McDonalds Magyarországi Éttermi Hálózat Kft., Kraft Foods Hungária Kft.)

A feltett kérdések a következők voltak:

  • nyomon követik-e, hogy milyen forrásból, honnan kerülnek Magyarországra az Önök által használt alapanyagok és termékek (különösen a szója és származékai)?
  • tudomásuk szerint van-e genetikailag módosított összetevő itthon gyártott illetve forgalmazott termékeikben?
  • tervezik-e elkülönítő jelölési rendszer bevezetését a génmanipulált összetevőt tartalmazó termékekre?
  • tesznek-e erőfeszítéseket ezek kiváltására, nem-génmanipulált növényekből származó anyagokkal való helyettesítésére?
A megkeresett 11 cég közül nyolc válaszolt az Ökotárs Alapítvány vagy tagjaink kérdéseire, ezek közül 7 volt értékelhető. Hat cég (Danone, Lay's, McDonald's, Nestlé, Unilever, Kraft Foods) egyértelműen kinyilvánította, hogy termékeik nem tartalmaznak genetikailag módosított anyagokat. Többségük az is megírta, hogy beszállítóiktól igazolást kérnek a génmanipuláció mentességről, némelyikük be is vizsgálja az alapanyagokat. Érdekes, hogy mind a hat cég az élelmiszer-termelésben érdekelt, úgy tűnik számukra fontosabb az élelmiszer biztonság.

Ezzel szemben az áruházláncok közül mindössze a Tesco és a Cora jelzett vissza. Előbbi válasza nem teljesen egyértelmű. Bár azt írják, hogy "megfelelnek a magyar jogszabályoknak" illetve "Angliából importált termékeiket az anyacégünk élelmiszer-higiéniai osztálya - ahol kifejezetten génmanipuláció vizsgálatával is foglalkoznak - ellenőrzi", nem derül ki, hogy az általuk forgalmazott termékek tartalmaznak-e génpiszkált szervezetekből származó anyagokat vagy sem. (Pedig még arról is írnak, hogy a jogszabályok szerint a génmanipulált összetevő is adalékanyagnak minősül, s mellékelten megküldték nekem azon árucikkeik a listáját, "amelyek például E betűvel kezdődő adalékanyagokat tartalmazzák" - a lista pedig nem más, mint a HUMUSZ "Eledel-E?" c. kiadványának fénymásolata J

A Cora, a Profi és Csemege Meinl árubeszerzéséért felelős Provera Beszerzési Központ vezetője pedig láthatóan először találkozott a génmanipuláció kérdésével, s nem igazán értette, hogy mire is lennénk kíváncsiak. A megismételt, részletesebb kérdésekre pedig a mai napig nem válaszolt. Az Auchan illetve a Spar pedig egyáltalán küldött semmit.

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy az élelmiszert termelő nagyvállalatok feltehetőleg nem alkalmaznak kettős mércét, s akárcsak Nyugat-Európában, valószínűleg nálunk sem tartalmaznak termékeik génpiszkált anyagokat, tehát az általuk hazánkban vagy Európában gyártott édesipari-, tejtermékek, csipszek valószínűleg nem génpiszkáltak. Ugyanez nem mondható el egyértelműen a nagy áruházláncokról, hiszen ők vagy nem nyilatkoztak egyértelműen vagy egyáltalán nem válaszoltak. Ezért elképzelhetőnek tartjuk, hogy a hazai áruházak polcain vannak olyan - főleg a tengerentúlról származó - termékek, amelyek tartalmazhatnak génmanipulált összetevőket. (Mellékelt írásunk bemutatja, hogy nem volt alaptalan ez az aggodalmunk.)

fidusz - move
(Kukabúvár 2000. ősz)


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

c/o ETK 1051 Bp. Nádor u. 34. genlist@zpok.hu